Támadás az energiafalók ellen!

A WWF természetvédelmi szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kerekasztal-beszélgetést szervezett az épületenergetika jeles képviselőinek jelenlétével.

A rendezvény célja az volt, hogy a hazai épületenergetikai felújítások akadályait elhárítsuk. Az átlagos magyar épületek energia-fogyasztása pedig igencsak szükségessé teszi ezeket a felújításokat. Mindez persze nemcsak az ingatlanok pénzügyi terheit csökkentené, de a károsanyag-kibocsátást és az ország földgáz-függőségét is mérsékelné. Az épületenergetikai felújítások felgyorsításához nem elegendő a jó kormányzati szándék. A sikerhez a pénzintézetek, energiaszolgáltatók, energiafogyasztók, építőipari vállalatok és más szereplők szoros együttműködésére van szükség.

A WWF és az NFM korábbi, márciusi rendezvénye európai szinten ültette egy asztalhoz a legfontosabb szereplőket. Június 27-én pedig ennek folytatásaként, a magyar EU elnökség hivatalos eseményeként újabb kerekasztal-beszélgetés zajlott, amely a hazai érintettek közötti kooperációt kívánta elősegíteni.

„Az épületenergetikai programokban sok a lehetőség, de sok a kockázati tényező is. Ezek feltárásáról szól a mai nap” - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energia Kutató Központ vezetője. A hétfői kerekasztalra azok a hazai szervezetek fogadták el a felkérést, akik érdemi részvétele nélkül Magyarországon az épületenergetikai felújítások hatékony végrehajtása nem képzelhető el. A kerekasztal résztvevői három panelben vitatták meg a felújítások előtt álló akadályokat és megoldási lehetőségeket.

A panelek során többek között az alábbi kérdésekre kerestünk választ:

Hogyan látják az energiaszolgáltatók, az energiafogyasztók és pénzintézetek a hazai épületenergetikai programok helyzetét?

Mi akadályozza elsősorban az épületek tömeges felújítását?

Mi szükséges ezen akadályok elhárításához?

Milyen lépéseket látnának szívesen a többi érintettől? Mit tudnak ők ajánlani az egyszerű és átlátható épületenergetikai programok kidolgozása és végrehajtása érdekében?

Magyarországon a tömeges épületenergetikai felújítások előtti akadályok lebontása több szempontból is nagy jelentőséggel bír. Mindenekelőtt, épületeink rendkívül energiafalóak: Budapesten egy átlagos lakás energia-fogyasztása duplája egy hasonló bécsi lakásénak. „Legolcsóbban úgy tudunk energiát spórolni, hogy növeljük az épületek energiahatékonyságát” - mondta Pálvölgyi Tamás, a BME egyetemi docense. Hazánk összes primerenergia-fogyasztásának mintegy 40%-át épületekben használjuk el.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának jelentős csökkentéséhez komoly épületenergetikai beruházások szükségesek. A lakóingatlanokkal és középületekkel kapcsolatos pénzügyi terhek meglehetősen megnövekedtek az utóbbi időben, ezen az épületenergetikai megtakarítások számottevő mértékben enyhíthetnek. Ezek a fejlesztések emellett hozzájárulhatnak hazánk mai jelentős földgáz-függőségének mérsékléséhez is.

Mindezek megvalósulása, a megfelelő támogatás hitelkonstrukciók hiányában nehezen képzelhető el. „Valós információkon alapuló, kiszámítható, hosszú távon is stabil támogatási rendszerre lenne szükség” - mondta László György a Főgáz Zrt. termékfejlesztési projektmenedzsere. Ezt erősítették meg a banki szféra képviselői is, akik nagy potenciált látnak az épületenergetikai beruházásokban. Ugyanakkor szükségesnek tartják a biztosítékok rendszerének megfelelő kialakítását is. Ezen felül a pénzügyi szektorban azt tapasztalják, hogy a lakossági ügyfelek számára nem állnak rendelkezésre a megfelelő információk, így a programokba való bekapcsolódásuk is bizonytalan.

„A rendezvényen megerősítést nyert a hasonló fórumok iránti igény. A WWF az elhangzott megállapítások alapján a jövőben továbbra is katalizátorként kíván működni, és hasonló jellegű rendezvényeket szervezni, az aktuális kérdések megvitatására” - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.