Mindenki másképp csinálja...

A források felhasználása és a fogamzásgátló alkalmazása befolyásolja azt, hogy miként reagál valaki a klímaváltozásra, állította pszichológusok egy csapata.

Janet K. Swim, pszichológus professzor munkatársaival együtt beszámolt arról, hogy a növekvő fogyasztás és népesség jelentősen hozzájárulnak az emberiség környezetre gyakorolt hatásához. Mindkettő emeli a légkörbe kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az American Psychologist című folyóiratban megjelent tanulmányuk lényege az, hogy a pszichológia miként járul hozzá a globális klímaváltozás megértéséhez. "Egyfajta környezetbarát viselkedésforma felvétele fogékonnyá teheti az embert arra, hogy maga is hasonlóan cselekedjen, tevékenységeket elhagyjon, vagy épp ellenkezőleg: sokkal környezetrombolóbb legyen.” - mondta Swim.

Hogy miként észleli az ember a saját viselkedésének környezetére gyakorolt hatását, befolyásolja a cselekvésüket. Ha az emberek nem hisznek abban, hogy amit tesznek, az a környezetük javára válik, akkor kisebb valószínűséggel fogják például szelektíven gyűjteni a hulladékot, vagy lekapcsolni maguk után a villanyt. Néhány viselkedésforma kioltja a környezeti hasznot. Ha egy család üzemanyag-takarékos járművet vesz, de utána többet autózik, mint korábban, akkor semmit sem tesz a környezetvédelemért. Habár az amerikai háztartások létszáma egyre csökken, mégis nagyobb házakba költöznek, így nem érvényesül az energiatakarékosság.

Az energiafelhasználás és a környezettel szemben tanúsított viselkedés a kulturális háttértől, az egyén képességeitől és motivációitól is függ, jegyezték meg a szerzők. Néhány kulturális tényező szerkezeti jellegű. Például, ahogy az emberek egyre kijjebb költöznek a városközponttól, úgy válik egyre fontosabbá az autó, mint közlekedési eszköz. Más kulturális tényezők pedig az érzékelt szükségleteket és vágyakat befolyásolják. Az autó típusát és a sebességet is gyakran a reklámok vagy más emberek választása befolyásolja.

Az emberek úgy magyarázzák a viselkedésüket, hogy fenntarthassák fogyasztói életstílusukat. A fogamzásgátló módszerek használatát is kulturális és egyéni tényezők határozzák meg. Az indiai népességrobbanás is részben annak köszönhető, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek a fiúgyermek születésének. Azért vágynak sok gyermekre, hogy minél több fiuk születhessen. Gyakran érzelmi indíttatás áll a vállalt gyermekek száma mögött, néhány esetben azonban környezeti tényezőket is figyelembe vesznek. Nepálban például, ha a környezeti rombolás kihat a mezőgazdasági termelésre, gyakrabban élnek a fogamzásgátlás eszközeivel.