Amikor a terhesség 24. hete előtt az anya elveszíti a magzatot, vetélésről beszélünk - a magzat nem mutat életjeleket a megszületéskor, a súlya nincs 600 gramm.Spontán abortuszról akkor van szó, ha a vetélés külső behatás nélkül történik - valójában nem nevezhető ok nélkülinek, de okozói között olyan problémák szerepelnek, melyekről nemigen tehetünk, például a méh fejlődési rendellenességei, méhnyak-elégtelenség vagy génhibák.
A spontán abortusz kiváltó okaira az ember nem lehet felkészülve, és nincs is tudatában annak, hogy valamilyen probléma lehet nála, ameddig nem történik vetélés, és a magzat menthetetlen.
Milyen okok vezethetnek a spontán abortuszhoz?
Előfordulhatnak például génhibák. A magzat, amely kromoszóma-rendellenességgel indult fejlődésnek, általában nem születik meg, kivétel a Down-kórral születettek egyharmada, illetve a Turner-szindrómások két százaléka.
Lehet új mutáció a kromoszóma-hiba, de az egyik szülő is hordozhatja. Sajnos a kromoszóma-problémák kiszámíthatatlanok, megtörténhet, hogy a szülő egyik kromoszómájának letörik egy darabja, másik kromoszómára ragad át - ez a transzlokáció.
Ő maga egészséges - ám a magzat egy egészséges kromoszómát és egy hiányosat kap, vagy olyat, melynek génfeleslege van. Kiegyensúlyozatlan lesz a transzlokáció, a gyermek pedig súlyos rendellenességgel jöhet a világra. Hogy spontán vetélés történik-e, az attól is függ, mennyire súlyos a rendellenesség.
A méh fejlődési rendellenességei is sokat nyomnak a latban. Okozhatja a spontán abortuszt, ha a méhfalak összenőttek, ha valamilyen betegség miatt a méhnyálkahártya állapota nem megfelelő, vagy myoma alakult ki, melynek túl nagy a mérete.
Nem hordható ki a baba akkor sem, ha az anyának méhnyak-elégtelensége van. A méhszáj megnyílik - a dolog észrevehetetlen -, de ez a terhesség 20. hete körül következik be, az első várandósság idején. Ez az elsődleges méhnyak-elégtelenség, és általában a méh fejletlenségének, fejlődési rendellenességének köszönhető.
A másodlagos méhnyak-elégtelenség pedig azt jelenti, hogy megsérültek a méhnyak záró izmai. Ez történhetett egy korábbi, rosszul végzett abortusz, de szülés során is. Ha sárgatest-elégtelenség lép fel, a magzat elhal. Ilyen esetben a méhnyálkahártya képtelen felkészülni rá, hogy fogadja a megtermékenyített petesejtet, mert a sárgatest nem termel elég progeszteront a ciklus során.
A petefészek, a terhesség 9. hete környékén már nem termel elég sárgatest-hormont, a lepény pedig még nem termel elegendőt, melynek következménye vetélés. A hüvely-illetve méh fertőzése során a magzatburok megrepedhet, és a magzat kilökődik - vannak ugyanis olyan kórokozók, melyek gyulladást váltanak ki a magzatburkok alsó felszínén, miután elérték azt.
Nemcsak az anya, az apa fertőzése is állhat a háttérben. Az ilyen esetek vége is spontán abortusz. Ugyancsak spontán vetélés, a magzat elvesztése következhet be, ha a gyermeket váró páros tagjainak antigénjei egymáshoz nagyon hasonlóak. A magzatot ellenanyagok védik, de ha ilyen összeférhetetlenség áll fenn, ezeknek termelése késhet: emiatt a magzat elhal.
Mi történik?
A spontán vetélés is kétféle lehet. A terhesség 16. hetében együtt távozik a magzat, a burkok és a lepény; ám a 17. hét után a lepény csak a lepényi fázisban tűnik el, a magzatot követően. A vetélés úgynevezett fenyegető vetélés, vérzés és az alhasi fájdalom előrejelzi. Ilyen esetben azonban még zárt a nyakcsatorna.
Ha ez nyitott, a vetélés csak kezdődő, nem távozott a magzat és/vagy a mellékrész. Amennyiben távoztak, de nem ürült ki a méh teljesen, a vetélést tökéletlennek nevezzük. Teljes vetélésnek csak a méh teljes kiürülése nevezhető. Megkésett vetélés esetén a magzat elhal, de nem indul meg magától a kilökődése.
Megtörténhet, hogy az anya nem veszi észre a spontán vetélést. A legtöbb esetben erős, darabos vérzéssel és fájdalommal jár, de az is előfordulhat, hogy elhal a magzat észrevétlenül - az anya semmit, vagy esetleg valamiféle furcsa fájdalmat érez a hasában, mintha székrekedése lenne. De a szomorú valóság csak a kórházban, az ellenőrzésen derül ki.
Mi a teendő?
A fenyegető vetélés esetén sokszor vissza lehet fordítani a folyamatot, de a kismamának szigorúan feküdnie kell, progeszteron készítményeket és méhlazítókat kell kapnia. A már megindult vetéléskor az orvos gondoskodik róla, hogy spontán bekövetkezzen a folyamat: amikor a nyakcsatorna kitágult, az elhalt magzatot kiszívják a méhűrből.
Szükséges ugyanakkor a vetélést okozó alap probléma kezelése, a betegség gyógyítása, mielőtt újra próbálkozik az anya a teherbeeséssel. Ha fertőzésről van szó - ami lehet a férfié is - ki kell gyógyulni az újabb babavállalás előtt.
Ha az anya vetélése méhnyak-elégtelenség miatt következett be, operációra szorul, melynek során a méhszájat bezárják. Amennyiben a vetélés többször is megtörténik egymás után, lehet, hogy egy ellenanyag-vizsgálat sem árt a babát akaró pár esetében.
Meg lehet előzni a vetélést?
Sok esetben meg lehet előzni, hogy a magzatot elveszítsük. Kromoszóma-vizsgálatra már a terhesség előtt el lehet menni, különösen, ha az anya és az apa családjában már fordult elő valamilyen kromoszóma-rendellenesség.
A fertőzéseket is ki lehet mutatni vizsgálatokkal, mindkét fél esetében. A sárgatest-elégtelenséget is észre lehet venni, elemzéssel: az ébredési hőmérsékletet kell mérni, de csak szakorvos tudja megmondani, mi a teendő vele.
Mielőtt gyermeket szeretnénk, érdemes a nőgyógyászati betegségeket is kiszűrni - nem igényelnek a rutinvizsgálatoknál többet. Egyedül a méhnyak-elégtelenség kimutatására nincs hatékony módszer, a terhesség közép idejében ki lehet deríteni a bajt, és még meg lehet csinálni a záróműtétet. Immunológiai vizsgálatot is akkor végeznek, ha már több vetélés is történt, melyek okára nincs igazán magyarázat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.