A tanulmány a The Lancet orvosi folyóirat számában jelent meg. A houstoni (Texas) Baylor Orvosi Egyetemen az Arthur Beaudet által vezetett orvoscsoport szerint felfedezésük etikai és jogi problémákat vet fel a DNS-teszteket végző klinikusok számára. A DNS-chipes vizsgálati módszernél üveglapkán elhelyezett apró pöttyök sorozata mutatja meg, hogy melyik gén aktív és melyik nem, így a kapott mintázat jelzi, ha a genetikai kódban eltérés van - így az ismert rendellenességek kiszűrhetők segítségével. A mintázat azonban nem csak ezt fedi fel, hanem a vizsgált személy szüleire vonatkozó információkat is nyújt anélkül, hogy ők maguk átestek volna a teszten.
A cikk egy hároméves fiú példáját hozza fel, akinél többszörös fejlődési zavart vizsgáltak, miközben DNS-tesztjében a szülők elsőfokú rokonságáról árulkodó szakaszokat találtak. A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a vérfertőzés útján fogant gyerekeknél gyakoribbak a fejlődési rendellenességek. Mint az amerikai szerzők írják, mindez etikai és jogi dilemmákat is felvet, például, hogy jelentenie kell-e a tesztet elvégző orvosnak, hogy bűncselekmény nyomaira bukkant, illetve miként befolyásolja a követendő eljárást, ha a vizsgált gyerek édesanyja már felnőtt korú.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.