Utazás az illatok világába ? Nyerj parfümöt karácsonyra!

nyerj
PUBLIKÁLÁS: 2010. december 16. 00:00
A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illata keveredik egymással, sajátos, utánozhatatlan harmóniát alkotva.

A parfüm bódító és izgalmas, erotikus és csábító, amelyben egyesül a természet és a modern vegyészet megannyi titka.

A finom illatszerekben gyümölcsök, virágok, mohák, különleges kérgek illata keveredik egymással, sajátos, utánozhatatlan harmóniát alkotva.

A Parfüm története

Illatszereket előszeretettel használtak már az ókori görögök, a rómaiak, az egyiptomiak, a perzsák és az ázsiai népek is. A modern parfümgyártás azonban későbbre, a 16. század elejére datálható. A Firenzéből származó Medici Katalin a franciák leendő királya, II. Henrik felesége lett, és a királyi udvarban divatba hozta a parfümöket.

A magukra adó hölgyek könnyed, egyjegyű illatokat használtak: leginkább levendulát, ibolyát és rózsát. A hölgyek és urak hasonló illatokat viseltek, a parfümöket ? nem kevés marketingmunkának köszönhetően ? a 20. században választották szét élesen el férfi és női típusúakra. Érdemes tudni azonban, hogy a határ korántsem olyan éles, amilyennek tűnik: például sok nő visel megelégedéssel eredetileg férfiaknak készült parfümöt.

Mi a parfüm?

A latin "per fumum" kifejezésből ered, ami annyit tesz: "a füstön át", "füst révén." A parfüm régen nem volt más, mint illatos füst (tömjén), melyet füstáldozatok bemutatásához és a halottak bebalzsamozásakor alkalmaztak, kábító illattal megtöltve a levegőt.

A parfümök története ötezer évnél is régebbre tekint vissza. Az első parfümfajta a tömjén volt, ennek édes illatával jártak az emberek az istenek kedvében.

A 19. század végéig a folyékony parfümöket kizárólag növényi illóolajokból keverték ki, olykor persze állati eredetű anyagokat is használva (ámbra, mósusz, stb.). A 20. század elején aztán sok minden változott. Egyfelől divatba jöttek a többjegyű virágos illatkompozíciók és a keleties keverékek, másfelől a kémikusok szintetikus alapanyagokat állítottak elő. Ez utóbbi lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari mérteket ölthessen. Nem volt tovább szükség a drága, néha beszerezhetetlen összetevők mindegyikére, hiszen kiválthatók voltak szintetikus párjukkal.14918Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük, mely immár leginkább arra törekedett, hogy minél szélesebb réteg igényét elégítse ki. Szerencsére mindmáig maradtak olyan parfümházak, ahol mellőzik a szintetikus anyagok használatát, és természetes alapanyagokból készülő, gyakran meglehetősen egyedi parfümöket készítenek ? melyek nem próbálják izzadságosan követni a tömegigényt. Ez persze annak is köszönhető, hogy eme parfümházak nem kötik meg illatkreátoraik kezét, akik így jóval szabadabban készíthetnek olyan termékeket, melyek egy nagyságrenddel kifinomultabbak kommersz társaik.

Illatpiramis

A piramis csúcsán a FEJILLAT található. A fejillatok a leggyorsabban elillanó illatok, ezek nyújtják az első benyomást. 5-30 percig érezhetőek.

Középen a SZÍVILLAT helyezkedik el. 10-30 perc kell a kibontakozásukhoz, de gyakran már a fejillattal is érezhetők. Ezek azok az illatjegyek, amelyek alapján a parfüm besorolható valamely illatcsaládba (virágos, fás, keleties, citrusos, gyümölcsös).

A piramis alján az ALAPILLAT található. Pár óra elteltével bontakoznak ki, majd akár egy napig is érezhetők.

A Parfüm alapanyagai

A legtöbb parfüm alapja tiszta etilalkohol, amihez állati, növényi eredetű vagy szintetikus aromát, valamint stabilizátorokat tesznek.

A parfümöket a szirmokból, bimbókból, levelekből, szárakból, fás részekből, gyümölcsökből, magvakból, kérgekből, gyantákból, gyökerekből kivont illóolajokból, sőt, állati szekrétumokból nyerik. Azzal viszont már jóval kevesebben vannak tisztában, hogy micsoda fáradságos, aprólékos munka vezet ezek kinyeréséhez. Sok országban a munkások pirkadat előtt kelnek, hogy még napfelkelte előtt leszedjék a jázmint, ami a rózsa után a parfümgyártás leggyakrabban hasznosított alapanyaga.

14920

Parfüm vagy kölni?

Az illateszenciákat többnyire 96%-os alkoholban oldják. A töménység határozza meg, hogy mely kategóriába tartozik egy készítmény:

- EDP (Eau de parfum): 15-16% illatanyagot tartalmaz

- EDT (Eau de toilette): 12% illatanyagot tartalmaz

- EDC (Eau de cologne - kölni víz): 5-6% illatanyagot tartalmaz

Ahogy csökken az illateszencia tartalma, úgy csökken az ár is, ennek pedig a hatás látja kárát. Egy jól lekerekített, rögzítő molekulákkal ellátott, szépen kevert kompozíció parfüm változatából akár két cseppel is komolyabb és tartósabb eredményt lehet elérni, mint a hígabb változataival.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.