Olajozzuk agytekervényeinket agytornával

Azoknál a demenciában szenvedő embereknél, akik olyan elfoglaltságokat űznek, mely az agyat tornáztatja lassabban alakul ki a memória hanyatlása.

A tanulmányban 488 75 és 85 év közötti ember vett részt, akiknek a vizsgálat kezdetekor még nem szenvedtek demenciában. Az alanyokat öt évig követték, mely idő alatt 101 betegben alakult ki demencia.

A vizsgálat kezdetekor az alanyokat megkérdezték, milyen gyakran űzik szabadidejükben hat elmegyakorlat valamelyikét: olvasás, írás, keresztrejtvényfejtés, táblás vagy kártyajátékok, csoportos beszélgetések, vagy zenélés. Minden egyes aktivitás naponta való gyakorlása hét pontot, hetente többszöri űzése négy pontot, heti egy alkalom pedig egy pontot ért.

Akikben a későbbiek során demencia alakult ki, azok átlagban hét pontot értek el, ami azt jelenti, átlagosan a hat aktivitás közül hetente egyben vettek részt. 10 ember egyik agytorna-formában sem volt érdekelt, míg 11 heti egy alkalmat jelölt meg.Ezután a kutatók megvizsgálták azt a pontot, ahol a résztvevők memóriazavarának kialakulása felgyorsult. Úgy találták, hogy minden egyes aktivitás, melyben egy személy részt vett, 0,18 évvel késlelteti a memória elvesztését.

?A gyorsulás 1,29 évvel késeltetett volt annál a személynél, aki heti 11 pontot ért el, összehasonlítva a 4 pontos személyekkel? ? nyilatkozta Charles B. Hall, a Bronxi Albert Einstein Orvosi Egyetem munkatársa.

Az eredmény akkor lehetett hitelesnek tekinteni, miután a kutatók végzettség szerint kategorizálták a résztvevőket: ?Időskorban az agytorna elmére gyakorolt hatása teljesen független az iskolai végzettségtől? ? mondta Hall. ? ?Ezek a gyakorlatok segítik fenntartani az agy életerejét. További tanulmányok szükségesek annak tisztázására, hogy növelvén ezen aktivitásokat, lehet-e késleltetni, illetve megelőzni a demenciát.?