Az a gén, amely a kalóriamegszorítás révén megnöveli az élettartamot, létfontosságú szerepet játszik az emlékezet és az agyi teljesítmény javításában is.
A SIRT1 gén által kódolt fehérje a laboratóriumi vizsgálatok során rágcsálókban lelassította az öregedés folyamatát. A Nature folyóiratban közzétett tanulmány szerint az emberekben Sirtuin1 néven ismert ugyanez az enzim a memóriát és az idegsejtfejlődést is javítja az agyban. A kutatás a szakértők szerint az Alzheimer-kór és az ehhez hasonló korlátozó neurológiai betegségek elleni gyógyszerek kifejlesztését segítheti elő.
A bostoni MIT neurobiológiai programjának igazgatója, Li-Huei Tsai által vezetett kutatócsoport korábban azt mutatta ki, hogy a Sirtuin1 serkenti a neuronok túlélését olyan egerekben, amelyekben génmódosítással bizonyos degeneratív agyi rendellenességeket utánoztak.
?Most azt is kiderítettük, hogy a SIRT1 aktivitása javítja a memóriát és a plaszticitást? ? nyilatkozta Tsai az egészséges agysejtek összekapcsolódási képességére utalva. ?Ez az eredmény a SIRT1 sokoldalú szerepét bizonyítja az agyban, ami tovább erősíti annak lehetőségét, hogy a leromlott kognitív képességekkel járó betegségek kezelésében felhasználható lesz.?A kísérletek során a kutatók a SIRT1 génnel nem rendelkező egerek viselkedését és agyi fejlődését vizsgálták. A normál egerekhez képest rosszul reagáltak a hosszú távú memóriában és a térérzékelésben alapvető szerepet játszó hippokampusz elektromos stimulálására. Alzheimer-kór esetén ez az egyik legelső agyi terület, amely károsodik. A genetikailag módosított kísérleti egerekben az agyi aktivitás kulcsfontosságú mérője, a neuronfejlődés denzitása is alacsonyabb volt. A memóriatesztekben nem tudtak különbséget tenni a régi és az új tárgyak között.
Tsai arról számolt be, hogy a SIRT1 hiányos egerek a kontroll egerekhez képest a memória mind a három területén gyengébbek. A tanulmány egy korábban ismeretlen mechanizmusra is rávilágított: a génműködést befolyásoló bizonyos mikroRNS-ek szabályozása által a SIRT1 gén lehetővé teszi a memóriafejlesztő fehérjék kifejeződését.
Tsai azt is hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az eredmények csak előzetesek, korai lenne klinikai emberkísérleteket tervezni. Ennek ellenére a kutatás megnyitja az utat ennek lehetősége előtt, hogy egy szép napon a Szirtuin1 enzimeket fel lehet használni a memória és az agyműködés serkentésére egészséges emberekben.
?A szirtuinok aktiválása mérsékelt előnyökkel járhat az emberekben? ? állítja a kísérlet vezetője.
A legutóbbi kutatások azt mutatják, hogy a gén és az általa létrehozott enzimek egy visszacsatolási rendszer részét képezik, amely javítja a sejtek túlélését a stresszes időszakokban, különösen táplálékhiány esetén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.