Lehet, hogy a génjeink miatt szívunk?

A dohányzás elkezdését és a szokástól való függést génjeink igen nagymértékben befolyásolják.

A kutatók arról számoltak be, hogy a DNS-kód egyedülálló, ugyanakkor rendkívül gyakori változásai a kromoszómákon különféle dohányzási szokásokkal hozhatók összefüggésbe. A Nature Genetics online kiadásában közzétett tanulmányok több mint 140 ezer ember, köztük dohányosok és nem dohányzók genomjainak átvizsgálásán alapulnak.

A 11-es kromoszóma egyik génvariánsa a dohányzás elkezdésével állítható szoros összefüggésbe, a 9-es kromoszómán lévő másik génvariáns pedig a dohányzásról való leszokással hozható kapcsolatba. A 8-as és a 19-es kromoszómákon lévő génvariánsokkal rendelkezők nagyobb valószínűséggel szívnak több cigarettát (napi fél cigarettával többet), és esetükben 10 százalékkal magasabb a tüdőrák kockázata, mint a génvariánsokat nem hordozókban.

Az eredmények újabb elemekkel bővítik a dohányzással kapcsolatos ismert génvariánsok csoportját. Együttesen hozzájárulhatnak olyan diagnosztikai eszközök kifejlesztéséhez, amelyekkel meg lehet határozni azokat az embereket, akik veleszületetten magas dohányzással összefüggő kockázatot hordoznak.?A dohányzás mindenki számára egészségtelen? ? nyilatkozta Kari Stefansson, az egyik tanulmányt vezető izlandi deCODE vállalat vezetője, amely genomikus adatgyűjtésre szakosodott. ?Egyesek esetében még veszélyesebb lehet, és a mostani felfedezés tovább növeli arra irányuló képességünket, hogy kimutassuk a veszélyeztetett embereket, és meggyőzhessük őket a leszokásról.? Stefansson azonban azt is hozzátette, hogy továbbra sem ismerjük azt a metabolikus útvonalat, amelyen keresztül ezek a gének kifejtik a kockázatot.

A tüdőrák és a dohányzás összefüggését már több mint fél évszázada megállapították. A kutatók azonban még mindig annak megválaszolásán fáradoznak, miért fedezhetők fel olyan nagy eltérések abban, mennyit dohányoznak az emberek, milyen könnyen tudnak leszokni, és milyen fogékonyak a betegségekre.

A Public Library of Science (PLoS) Medicine szaklapban 2007-ben publikált egyik tanulmány szerint a dohányzással összefüggő korai halálozások száma 2015-re várhatóan 6,4 millióra, 2030-ra pedig 8,3 millióra fog emelkedni.