Vajon ahogy egyre idősebbek leszünk, az előttünk tornyosuló feladatok és a nevelés tüntetik el arcunkról az őszinte mosolyt?

Mindenki számára ismerős helyzet: a buszon tiszta szívből kacagni kezd baba, nevetve magyaráz egy kisgyermek ? környezete pedig ennek láttán jobb kedvre derül. A kicsik még nem gondolkodnak azon, okuk van-e nevetni. Talán nekünk is követnünk kéne őket ebben?

Ha az embert ténylegesen tragédia, kellemetlenség, bosszúság éri, természetesen nincs kedve mosolyogni ? ez érthető, habár a nevetés olykor a szomorúnak vélt szituációkat is könnyebbé teheti. Sajnos azonban napjainkban gyakori, hogy akkor sem mosolygunk, ha tulajdonképpen semmi tragikus nem történt velünk, vagy semmi olyan nem következett be, amiből egy idő után nem lehet kilábalni.

Ki ne ismerné az életképet: számtalan ember összezsúfolódva, egymásra sem tekintve, mogorva arccal utazik a buszon, villamoson, metrón. Az utakon az autósok türelmetlenkednek egymással, ledudálják, kiabálva küldik el melegebb tájakra a másikat. Pedig egy jóleső mosoly igazi löketet adhat az ember napjához ? elég, ha csak a reggeli kávé rendelésekor kedvesen bánik velünk a kiszolgáló.

Szakemberek szerint az önfeledt és gondtalan gyerekkori évek után ? amikor még olyan könnyen ment a mosolygás ? az iskola az első, amely a folyamatot ?megakasztja?. Fegyelmezettséget, csendet vár el, a beszéd nem mindig megengedett. Gyermekként rengeteg anyagot kell a fejünkbe vésnünk, folyamatossá válik a megfelelési kényszer, úgy a tananyagot, mint a társaságot, a környezetünket illetően, tömérdek információt kell befogadnunk az eszünket használva, viccelődés nélkül. A felnőtté válás során lassan elfelejtünk gyereknek lenni és önfeledten nevetni is.

A nevetés gyógyítja a lelket

Márpedig a nevetés nemcsak a jókedv szempontjából fontos. Lelkivilágunk igen nagy hatással van a testünk fizikai állapotára. Nem véletlen az a tanács, hogy ha nem is vágyunk rá igazán, igyekezzünk mosolyogni, gyakoroljuk azt reggel a tükör előtt. A mosolygás és a nevetés ugyanis olyan folyamatokat indít el a szervezetben, amitől jobb lesz a közérzetünk. Az adrenalin szétárad a testben, emelkedik a vérnyomás, az átlagos alá esik, majd háromnegyed óráig ugyanazon a szinten marad. Endorfin -hangulatjavító az agyban - és szerotonin termelődik szervezetünkben, de csökken a stresszhormon termelődése. Nem véletlen, hogy a nevetés gyógyít.

Edzésben tart

Aki sokat mosolyog, később válik ráncossá! Ez önmagában elég indok lehet arra, hogy többet nevessünk ? a mozdulat megdolgoztatja az arcizmokat, akadályozva a bőr idő előtti öregedését is. A nevetés méregtelenít és az immunrendszert is serkenti. Szakemberek szerint ? akik kutatásokra alapozzák megállapításukat ? a hosszas nevetés után növekszik a felső légúti fertőzések elleni védekezésért felelős antigén szint.

Vonzó, aki mosolyog

A vidám személyiségek sokkal több embert vonzanak magukhoz. Ez megszívlelendő tanács azoknak, akik keveslik a jó ismerősöket. A nevetős, mosolygós ember békében van önmagával, nyitott a külvilág felé, ezért hasonlóan kedves, vidám embereket és kellemes élményeket vonz magához. Az ilyen jellemeket a betegségek sem találják meg egykönnyen. A pozitív gondolkodás hatására pedig az előforduló nehézségek ellenére is előbb fordul jó irányba az életük, mint azoknak, akik magukba zárkózva és mosolytalanul tengetik napjaikat.

Ha vége a gyerekkornak, eltűnik a mosoly?