D-vitaminhiány, cinkhiány, folsavhiány, kálciumhiány

Néhány hasznos információ, hogy mi van akkor ha hiányosan táplálkozunk. Ebben a cikkünkben a D-vitaminhiányról, cinkhiányról, folsavhiányról és a kálciumhiányról lesz szó.

Cinkhiány

A cinkhiánnyal küzdő népesség arányát világszerte egy ötöd és egy harmad közé teszik. Becslések alapján ez a probléma áll a Földön bekövetkező halálesetek 1-4%-ának hátterében. A leginkább érintettnek vélt földrajzi területek (súlyosság szerint csökkenő sorrendben): Dél-Ázsia (elsősorban Banglades és India), Afrika és a Csendes-óceán nyugati térsége.

A cinkhiány feltehetően gyakran társul vashiánnyal, mivel ugyanazok az élelmiszerek (pl. hús, baromfitermékek és hal) tartalmazzák mindkét elemet, és mindkettő felszívódását egyaránt gátolja a gabonafélékben megtalálható fitát. Mivel klinikai tüneteinek többsége nem fajlagos, a cinkhiány felismerése gyakran igen nehéz. A súlyos hiány tünetei a bőrgyulladás, a lelassult

növekedés, a hasmenés, az idegrendszeri zavarok és a visszatérő fertőzések. Az elmúlt évtizedekben végzett, az élelmiszerek cinkkel történő dúsításának hatásait a fejlődő országok gyermekein vizsgáló kísérletek egyértelmően igazolták a fokozott cinkbevitel jótékony hatásait, a növekedési ütem javulását és a különböző fertőzések, elsősorban a hasmenés és a légzőszervi betegségek arányának csökkenését.

Magyarországon a cinkhiány súlyosabb mértékben a lányokat és a nőket érinti. Étrendjük a javasolt napi mennyiségnél átlagosan 10-20 %-kal kevesebbet tartalmaz ebből az ásványi anyagból.D-vitamin-hiány

A megfelelő D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszik a kalcium vékonybélből történő felszívódásában és a kalcium csontokba épülésének folyamatában. A D-vitamin-hiány gyakori jelenség mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. E hiánybetegség gyakorisága a szélességi körök mentén a sarkok felé haladva egyre nő, mivel itt a téli hónapokban alacsony a napsütéses órák száma. A D-vitamin-hiány egyik kockázati

tényezője, ha a bőrt túl kevés, a napsugárzással érkező UV-fény éri, amit az is okozhat, hogy az egyes trópusi területeken szinte a teljes testfelszínt elfedi a ruházat. A sötétebb bőrő emberek körében is gyakoribb a D-vitamin-hiány. Súlyos esetben e hiánybetegség gyermekkorban angolkórhoz, felnőttek körében pedig csontlágyulás kialakulásához vezethet.

A D vitamin hiánya Magyarország teljes népességét érintő egészségi probléma. A felnőttek étrendje a javasolt mennyiségnek csak átlagosan 30-50 %-át tartalmazza, a gyermekek esetében mindez csupán kb. 25-40%.

Kalciumhiány

A kalciumhiány elterjedtségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre nemzetközi számadatok, a fejlett és különösen a fejlődő országok lakosainak azonban gyakran alacsony a kalciumbevitele, aminek elsődleges oka, hogy kevés tejterméket fogyasztanak, vagy esetleg egyáltalán nem fogyasztanak ilyen élelmiszereket.A kalciumhiány legfontosabb egészségügyi következménye a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése, ami gyermekkorban az angolkór, felnőtteknél a csontritkulás kialakulásának esélyét növeli.

Magyarországon ebből a szempontból a legnagyobb étrendi kockázatnak a 65 évnél idősebb nők vannak kitéve, átlagosan 37%-os kalciumbeviteli hiánnyal.

Folsavhiány

E hiánybetegséggel kapcsolatban sem rendelkezünk sok nemzetközi adattal. Oka lehet a túl alacsony gyümölcs-, zöldség-, hüvelyes- vagy tejtermékfogyasztás, felszívódási zavar, bélrendszeri élősködő (pl. a Giardia lamblia), esetleg a folsavanyagcsere genetikai problémája.

A folsavhiány következményei az óriássejtes vérszegénység, a velőcsőzáródási (pl. nyitott gerinc), vagy egyéb születési rendellenességek, a terhesség alatt jelentkező problémák, a kognitív mőködés zavarai és a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A folátbevitel hiánya a magyar gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinti, utóbbiakat nagyobb mértékben, itt átlagosan kb. 20-40%-os a hiány. Az ajánlott napi folátbevitel sok esetben, így Magyarország vonatkozásában is nehezen teljesíthető. Emiatt nagy jelentősége van az élelmiszerek, például a gabonatermékek foláttal történő dúsításának.