A salátaboglárka számtalan jótékony hatása mellett megjelenésével is büszkélkedhet. A Gyűrűk Ura című könyvben a tavaszi hangulatot példázza.

Forró vizet a kopaszra, boglárkát a bibircsókra!

A salátaboglárka hatóanyagainak köszönhetően (kis mennyiségű protoanemonint, alkaloidokat, szaponinokat, cserzőanyagokat, és sok C-vitamint tartalmaz) értékes gyógynövény, de nem árt, ha tudjuk, hogy melyik részét pontosan mire lehet felhasználni. A népi gyógyászatban például elsősorban skorbut ellen (a friss levelek magas C-vitamin tartalma, és vértisztító hatása miatt), illetve krónikus bőrpanaszok esetén alkalmazták frissen préselt levét.

Megvastagodott gyökerének nedvét szemölcs és aranyér ellen hasznosítja a fitoterápia és a homeopátia is. A latin névben szereplő ficaria erre utal (a ficus többjelentésű szó, jelentése füge, illetve ?valamilyen golyvaféle?), az általánosan elfogadott nézettel szemben, mely szerint a ficaria jelzőt a fügeformájú levelek miatt kapta a növény.

Teáját elégtelen veseműködés esetén is isszák, magas vérnyomás elleni gyógyteákhoz szintén keverik érfal erősítő tulajdonsága miatt (épp ezért ajánlatos az aranyér esetében is egyébként). 6821 Vértisztító tea: A leveleket főzzük meg és teájukból naponta 2-3 csészével igyunk.

A külsőt is szépíti

A tavaszi megújhodás jegyében azonban ne csak belülről tisztítsuk meg szervezetünket e fantasztikus virággal, alkalmazzuk bátran (persze mértékkel) a reggeli arcmosáshoz is! A középkori angol gyógyászat a leveleket kiütések és hólyagos bőr ellen javallotta, sőt odáig ment, hogy bármilyen duzzanatra, daganatra ajánlani merte, borban főzve mézzel pedig még száraz torokra is ezt használták. A salátaboglárka szinte az egyetlen hatásos szer a rosacea nevű betegség kezelésében, mely egy rendkívül gyakran előforduló, vöröses színű és hólyagos arcbőrt okozó gyulladásos kór.

Ám valóban mértékkel kell alkalmazni, hiszen a középkorban a koldusok ismervén a virágzat mérgező, hólyagosító hatását, szándékosan megsebesítették vele arcukat, ezáltal azt a látszatot keltve, hogy leprások, hogy több alamizsnához jussanak.

A sokoldalú saláta

Amint előbújnak az első hóvirágok tavasszal, a salátaboglárka rögtön beindul, és elkezdi hajtani C-vitamintól kicsattanó leveleit. Ezeket a leveleket még virágzás előtt begyűjtve értékes méregtelenítő és vértisztító saláta-alapanyaghoz juthatunk, nem hiába kapta ez a virág a saláta-előnevet a boglárkafélék (Ranunculacae) családjában. 6822 Főzhetünk belőlük levest is, mint ahogy ezt Svédországban teszik, de itthoni receptek is akadnak, hiszen ezt a virágot a bábakalács és a réti bakszakáll mellett már a tizenhatodik századi herbáriumaink is tápláléknövényként említik.

Virágbimbóit a kapribogyóhoz hasonlóan tehetjük el ecetben, a sarjgumókat a virágzás után, zöldségként megfőzve fogyaszthatjuk. Készíthetünk belőle főzeléket is a spenóthoz hasonlóan, de még süteményként is megállja a helyét!

Süteményrecept: 1/4 kg liszt, 1 csomag sütőpor, 125 g cukor, 1,5 dl tej, 2 db tojás felhasználásával tésztát gyúrunk. Megfelezzük a tésztát. Az egyik felébe 200 g olyan főtt, áttört salátaboglárka levelet keverünk, amit előzőleg liszttel és 1 evőkanál cukorral elegyítettünk. A zöld és a fehér tésztát váltakozva előre kikent tepsibe töltjük, és kb. 1 óra hosszat sütjük.

A Gyűrűk Ura tavasz hozója - saláta boglárka