Valódi vagy hamis cukor? Agyunk képes különbséget tenni

A legújabb kutatások szerint agyunk képes felismerni a hamis cukrokat, azaz azokat az édesítőket, amelyek a cukrok tulajdonságaival rendelkeznek, de mégsem valódi cukrok.

Az első mesterségesen előállított édesítőszert, a szacharint a XIX. században fedezték fel, és népszerűsége azóta is töretlen. Persze az eltelt időben kismillió más édesítőszer tűnt fel a piacon: ciklamát, aszpartám, szukralóz. Egyes, a 80-as években végzett kutatások szerint a mesterséges édesítők éppen, hogy arra ösztönzik az embereket, hogy többet egyenek, hiszen stimulálja az étvágyukat, anélkül, hogy csillapítaná azt.

A Colorado Egyetem kutatója, Dr. Guido Frank kutatása során azt vizsgálta, miképp reagál agyunk a szukralózra és a szacharózra (ez utóbbi a közönséges kristálycukor).
A 12 női önkéntesnek Frank hasonló tulajdonságokkal és ízzel rendelkező édesítőt és valódi cukrot adott, majd funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) megvizsgálta agyukat, miként reagálnak rá.

Az eredmények szerint a kristálycukor erősebb reakciókat vált ki az agy jutalom központjában, a szukralóz viszont jobban stimulálja az ízleléssel kapcsolatos agyi területek működését. Frank szerint ez azt jelenti, hogy a szukralóz bár aktiválja a jó íz élmény kialakulásához szükséges agyi régiókat, de a jutalomközpontot nem.

"Ez arra ösztönözhet, hogy a későbbiekben édeset, vagy kalóriadúst együnk" - nyilatkozta a szakember. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy agyunk már akkor képes felismerni az adott táplálékot, amikor az még csak a tápcsatorna legelején van.