Csak annyit mondok: Kispál és a Borz, no meg Kiscsillag.. szöveg és hang = Lovasi András.

Kultúráról, hagyományról és szokásokról nyilatkozik a sztárportrénak.

Próbáljuk élesztgetni?

?Ha a saját családi hagyományainkat nézem, akkor nem tudok olyan nagyon sok mindenről beszámolni. Meglehetősen ateista családban nőttem fel, egyedül a nagyszüleimnél volt némi vallási hangja a húsvétnak. Engem a nagymamám keresztelt meg titokban, hogy nehogy tudják azok, akik nem engedték volna. Próbáljuk valamennyire élesztgetni a hagyományokat, de nincsen igazából a családban ennek gyökere.

Tizenhat-tizenhét éves koromban szembesültem azzal, hogy létezik olyan, hogy több ezer éves kultúra, és hogy azok nem csak történelemkönyvben szereplő valamik, hanem ez még tart, és a mai napig kellene, hogy tartson az emberekben. Ha azt akarjuk, hogy a kultúra megmaradjon, akkor ebbe bele tartozik az is, hogy leöntjük húsvétkor egy nagy vödör vízzel a lányokat.?Az én panelban tengődő családom?

?Tavaly csak annyit voltam locsolkodni, amennyit a tisztesség megkívánt. Éppen hazaértem hétfőn, hogy a lányomat és az anyukámat meglocsoljam. Városban nőttem fel, és gyermekkoromban sem volt ez annyira jellemző, mint mondjuk azoknál a kortársaimnál, akik esetleg falun éltek, vagy akik jobban ápolták a hagyományokat, mint az én panelban tengődő családom.

Például unokatestvéremék rendszeresen vödörrel kezelték a lányokat. Én mindig visszafogott voltam, anyukám nem engedte, hogy vödörrel leöntsem. Mindig odakészítette nekem: Ezzel a parfümmel kisfiam?

Úgyhogy én szolid gyerek voltam.?

Itt van az életem, ezen a mérlegen..