Vegán vagy vegetáriánus? Ez a különbség, amit sokan félreértenek

November 1-je a veganizmus világnapja. Ma egyre többen döntenek úgy, hogy kevesebb húst esznek, ám mindenki más-más okból határozza el magát. Sokan az egészségük miatt követnek húsmentes étrendet, de akad olyan is, aki az állatokat akarja megkímélni a szenvedéstől, míg más a Föld jövője miatt választja ezt az életformát. A vegán és a vegetáriánus étrend azonban alapvetően különbözik egymástól. Alább eláruljuk, mi a különbség.

Nem minden húsmentes étrend vegán

A vegetarianizmus alapja az, hogy a hús kikerül az étrendből, de tejet, tojást vagy mézet a vegetáriánusok is fogyasztanak, sőt egyesek halat is esznek. Sokan erre életformaként, nem csupán diétaként tekintenek, akárcsak a vegánok. A veganizmus azonban tovább megy: az ezt az életmódot választók nemcsak a húst, hanem minden állati eredetű terméket elutasítanak, még az állatokon tesztelt kozmetikumokat és a bőrből, gyapjúból készült ruhákat is. Számukra ez nem csupán étrend, hanem egy elvi döntés arról, hogyan lehet élni más élőlények kizsákmányolása nélkül.

A veganizmus gyökerei

A vegán kifejezést Donald Watson, a brit Vegán Társaság alapítója alkotta meg 1944-ben, eredetileg a tej- és tojásmentes vegetáriánusokra utalva. 1951-ben a társaság a következőképpen határozta meg a fogalmat: 
 

Később, 1960-ban H. Jay Dinshah megalapította az Amerikai Vegán Társaságot, a veganizmust az ahimsza, vagyis az élőlények elleni erőszak kerülésének hindu felfogása alapján meghatározva. Szerinte az ember képes lenne úgy élni, hogy közben nem árt más érző lényeknek. A veganizmus így nem csupán egy étkezési irányzat, hanem filozófia, amely az együttérzésre, az etikus döntésekre és a tudatos életre épül. Az azóta eltelt évtizedekben ez a szemlélet lassan, de biztosan egyre több embert érintett meg.

Nem minden az, aminek látszik

Manapság szinte minden nagyobb boltban találni vegán feliratú termékeket, de ezek nem mindig felelnek meg az etikai értelemben vett veganizmusnak. Ha egy cég más termékeinél állati összetevőket használ, a filozófiai értelemben vett vegán szemlélet szerint az ilyen márka nem tekinthető teljesen tiszta választásnak. Ráadásul számos összetevőről nem tudjuk, hogy állati eredetű. Ilyen például:

• a zselatin, amelyet csontból és bőrből vonnak ki;
• a kármin, amelyet pajzstetvekből nyernek;
• a lanolin, amely gyapjúból kivont zsír;
• a méhviasz, amely szintén állati eredetű.

Miért választják egyre többen a veganizmust?

Kutatások szerint a jól összeállított növényi étrend csökkentheti bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát, miközben kíméli a környezetet is. A hús- és tejipar ugyanis óriási mennyiségű vizet, takarmányt és energiát él fel, a kibocsátott szén-dioxidról nem is beszélve. A legtöbb vegán számára a legfontosabb mégis az etikai megfontolás: az a felismerés, hogy lehet jól, változatosan és finoman étkezni anélkül, hogy más élőlények szenvednének miattunk.

A vegán konyha ínyencségei

Aki régen próbált növényi étrendet követni, talán még emlékszik az íztelen szójapörköltekre és a „fűrészpor ízű” húshelyettesítőkre. Ma már egészen más a helyzet: a vegán ételek is lehetnek ugyanolyan finomak. A legtöbb fogásnak ma már van vegán változata, számos receptet találni az interneten. A tej helyett jó alternatíva például a mandula- vagy zabital, tojás helyett a lenmag, sajt helyett pedig a kesudióból készült krém.

Ha a veganizmus világnapja apropóján kedvet kaptál kipróbálni ezt az életmódot, nem kell rögtön mindenen változtatnod. Kezdd apránként, mondjuk heti egy-két növényi nap beiktatásával, és lassan emeld ezeknek a napoknak a számát. Az sem baj, ha csak részben építed be a vegán étrendet az életmódodba, hiszen már azzal is sokat teszel az egészségedért és a környezetért.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: