31. oldal - Kutatás

A legtöbb ember kíváncsian kutatja családfáját, kitől, honnan származnak. Van azonban, amikor az eredmény nem az, amire vártunk, sőt, akár egy egész életet is tönre tehet.

Halálunk után is túlél a tudatunk, így simán hallhatjuk, amikor az orvos halottá nyilvánít minket – állapították meg legújabb kutatások.

Úgy tűnik, nem csak a kutyáknál működik a jutifalat intézménye. Mi, emberek is szeretjük magunkat megjutalmazni nassolnivalóval – például egy nehéz nap után. Kérdés, hogy jó-e ez?

Régen a nőstények 2-4 százaléka született agyar nélkül, ma pedig majdnem az egyharmaduk.

Ezekből derült ki, hogy a majom valójában akkora lehetett, mint egy macska.

Az alfaj az orrvadászok miatt jutott a kihalás szélére. Mára mindössze két nőstény él közülük.

A céljuk, hogy kiderítsék az emberi szervezet miként tud alkalmazkodni a tartós ötezer méter feletti magassághoz.

A legfrisebb kutatások szerint az érdekes kinézetű Archaeopteryx lehetett a madarak őse.

A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodilról kiderült, hogy nem egy, hanem két fajról van szó.

<p>Rengeteget lehet hallani arról, hogy „brit tudósok” éppen mit mutattak ki, mit vizsgálnak, vagy milyen világmegváltó elméletet alkottak. Akadnak azonban olyan kutatók világszerte, akik egészen elképesztő dolgokra derítettek fényt.</p>

A partra vetődő bálnatetemek nem biztosítják a jegesmedvék többségének túlélését.

Valószínűleg a legtöbb diétázó egyik álma válhat valóra hamarosan az elsőre talán kissé bizarrnak tűnő ötlettel.

A Harvard Közegészségügyi Karának tudósai 39 888 norvég nő esetét vizsgálták meg, és azt állítják, hogy 15 és 25 százalék között mozog azok száma, akiket &bdquo;túldiagnosztizáltak&rdquo;, emiatt pedig feleslegesen műtötték és kezelték őket kemoterápiával vagy sugárzással.

<p>Fertőzött ivóvíz, még több parlagfű és penészgombák. Az egyre melegebb idő miatt komolyabb veszélyt jelent majd Magyarországon a nílusi láz, de a malária is. Egy 16 éve tartó hazai kutatás csúfos képet fest a nem is olyan távoli jövőnkről.</p>