A duci kamaszok mégsem depressziósak?

Egy új kutatás szerint a súlyosan elhízott kamaszokat sem fenyegeti nagyobb eséllyel a depresszió, mint normál testalkatú társaikat.

A Journal of Adolescent Health című lapban megjelent tanulmány azt állítja, hogy a kövérség főleg a fehér fiatalokat érinti rosszul. Az amerikai Általános Gyermekkórház Gyermek- és Kamasz Egészségügyi Központja és a Tufts Orvosi Egyetem Népegészségügyi Intézetének hároméves kutatása fekete és fehér bőrű fiatalok esetében vizsgálta az elhízás és a depresszió közti összefüggést, különös tekintettel a kamaszok szociális hátterére.

„Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az elhízott fiatalok szükségképpen boldogtalanok, és minél kövérebb valaki, annál nagyobb az esélye bizonyos mentális betegségekre. Eredményeink szerint ezek a feltételezések nem állják meg a helyüket.” - mondta el a tanulmány szerzője Elizabeth Goodman, aki a Gyermek- és Kamasz Egészségügyi központ igazgatója.

A vizsgálatba 51 olyan 7-12. osztályos súlyosan elhízott fiatalt vontak be, akik testtömegindexe legalább 40 volt - ez az érték a korosztály 95 százalékánál szokott alacsonyabb lenni. Adataikat ugyanennyi normál súlyú kortársukéval vetették össze. Felmérték, mennyire jellemzőek náluk a depressziós tünetek, majd a vizsgálatot két- és három év múlva megismételték. Azokat számították súlyos betegnek, akik antidepresszánst szedtek, vagy a kérdőív alapján jóval az átlag felettinek voltak mondhatóak a tüneteik.

A korábbi kutatásokkal ellentétben - amelyek az elhízottakat kezelő klinikákról vonták be alanyaikat a vizsgálatukba - a mostani felmérés nem talált összefüggést a testsúly és a depresszió között. A szakemberek annak tulajdonítják a különbséget, hogy az orvosi kezelést igénybe vevő fiatalokat nagyon zavarja a testalkatuk, ami azonban nem feltétlenül mondható el minden elhízott kamaszról.

Mivel jelen kutatás az intézményeken kívül készült, jóval általánosabb képet adhat a tizenévesek érzéseiről. Egyedül a fehér fiatalok között találtak összefüggést a két tényező között, de esetükben is csak a hároméves ciklus legvégén.

„Orvosként a teljes ember kezeljük -a testét és a lelkét is - és nem vehetjük biztosra, hogy a súlyveszteség minden esetben a személyiség gyógyulásához vezet, vagy hogy az elhízás feltétlenül rossz hatással van a lelkükre.” - magyarázza Goodman. „A testalkat leginkább a fehér fiatalok lelkivilágára van hatással. Az ő esetükben valóban oda kell figyelni erre az összefüggésre.”