A táplálkozás jelentősége az egészségmegőrzésben

Bár a táplálkozástudomány még mindig ?gyermekcipőben" jár, de az már így is nyilvánvaló, hogy kevés olyan betegség van, amelynek létrejöttében, megelőzésében és kezelésében a táplálkozás ne játszana szerepet.

Étkezési szokásaink határozzák meg, hogy a napi tevékenységek elvégzéséhez hogyan látjuk el szervezetünket tápanyagokkal. A táplálkozási szokásaink kismértékű megváltozása is jelentősen befolyásolhatja egészségünket. Az étrendünk hatással van a közérzetünkre, életünk minőségére, sőt az élettartamunkra is. A helyes étrend központi tényező a szívbetegségek, a rák, az izületi bántalmak elleni küzdelemben, és segít leküzdeni a stresszt, az álmatlanságot, a meddőséget, gyengeséget.

A kellemes és egészséges testi-lelki állapot eléréséhez és fenntartásához megfelelő időben fogyasztott megfelelő ételekre, rendszeres testmozgásra és pihenésre van szükségünk.

Az emberi szervezet életfolyamataihoz, az egészség megőrzéséhez megfelelő tápanyag­bevitelre van szükség. Az energiatermelést, illetve a szervezet energiaszükségletét és saját anyagainak felépítését alapvetően a szénhidrátok, fehérjék, zsírok biztosítják, de az egészség megőrzéséhez a szervezetnek mintegy 40 féle vitaminra és ásványi anyagra is szüksége van. Ezt egyetlen élelmiszer sem tudja biztosítani, ezért elengedhetetlen a változatos élelmiszerbevitel (vagy megfelelő táplálékkiegészítők fogyasztása).A mai felgyorsult világunkban nehezen tudunk helyesen étkezni. Többségében magas energiatartalmú, gyorsan fogyasztható ételeket fogyasztunk. A magyar lakosság táplálkozási szokásait a mennyiségi túlzások és a minőségi éhezés jellemzik.
Helyes táplálkozással elegendő energia és tápanyag kerül a szervezetünkbe, azonban általában sokkal több zsírt, cukrot, tojást és húst eszünk, mint amennyi indokolt lenne, és sokkal kevesebb növényi vitamint, rostot, ásványi anyagot fogyasztunk, mint amennyi kívánatos lenne.
Az energiaszükségletet elsősorban a szénhidrátok (keményítők és cukrok) fedezik. A zsírok is tömény energiaforrások, de nehezebben hasznosíthatók (tárolják az energiát és ellátják a szervezetet az alapvető zsírsavakkal).

A fehérjékre a szervezet minden sejtjének szüksége van. A fehérjék aminosavakból állnak, és biztosítják az életműködéshez szükséges enzimek, ellenanyagok előállítását. Az állati fehérjék minden esszenciális aminosavat megfelelő mennyiségben tartalmaznak, de a növényi fehérjékben nem mindig találhatóak meg ezek.

A napi energia felvételhez a szakemberek azt javasolják, hogy a táplálékunk legalább50% szénhidrátból, legfeljebb 30-35 % (de legalább 15 %) zsírból és mintegy 10-15 % fehérjéből álljon.

A növényi eredetű szénhidrátok (keményítők) könnyebben hasznosulnak energiává és ellátják a szervezetet energiával,vitaminokkal, ásványi sókkal és rostokkal is. Az édesítésre használt, hozzáadott cukor nem tartalmaz tápanyagot, csak ?üres kalóriákat". A rostok biztosítják az emésztőrendszer egészséges működését. A rosthiányos táplálkozás számos betegség kialakulásában játszik szerepet.
A túlzott zsiradékbevitel ártalmas, elhízáshoz vezet, és a szívbetegségek, illetve az érelmeszesedés forrása is. Azonban teljes kiiktatásukkal fontos tápanyagoktól fosztanánk meg szervezetünket. A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E-, K-vitamin) felszívódásához és a létfontosságú zsírsavakhoz nélkülözhetetlenek. A növényi eredetű zsírok összetétele kedvezőbb.

A fehérjék elsődleges funkciója a szövetépítés. Túl sok fehérjét azonban nem ajánlatos fogyasztani, mert a szervezet a felesleget nem tudja elraktározni (és a szervezetből kiürülve fokozza a csontok kalciumveszteségét), de a szükségesnél kevesebbet sem, mert már egyetlen aminosav vagy enzim hiánya is súlyos betegségeket idézhet elő.

Ha a zsír- és szénhidrátfogyasztás nem elégíti ki az energiaszükségletet, a szervezet a saját fehérjéit bontja le és égeti el.

A vitaminok az élethez, az egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek, de az ásványi anyagok nélkül semmilyen jótékony hatásuk nem érvényesülhet. Egyes vitaminok döntően befolyásolják más tápanyagok felszívódását, hasznosulását. A szervezet képes ugyan néhány vitamin előállítására, de a többit és az ásványi anyagokat kívülről kell bevinni táplálkozás (pl. táplálékkiegészítők) révén. A vízben oldódó vitaminokat (C-, és 8 féle B-vitamin) a szervezet nem tudja elraktározni, ezért a napi pótlásuk szükséges.

A tápanyaghiányos táplálkozás számos komoly betegség forrása, ilyenkor az életfolyamatok zavarai miatt különböző káros tünetek jelentkezhetnek.

A szervezet a vitamin- és az ásványianyag egyensúlyát csupán rövid ideig tudja fenn­tartani. A szervezetbe bevitt vitamin- és ásványi anyag-felesleg rendszerint kiürül (néhány készítmény túladagolása okozhat mérgezést), de ha nincs megfelelő vitamin- és ásványianyag­pótlás, akkor a szervezet az izmokban, a májban és a csontokban tárolt készleteket éli fel. Ezért napjaink táplálkozási szokásai mellett szinte elkerülhetetlen a megfelelő táplálékkiegészítők fogyasztása.