Miért halt ki a neandervölgyi ember?

Az Arizona Állami Egyetem munkatársai szerint a neandervölgyi ember kihalásához az vezetett, hogy túl intelligens volt.

A neandervölgyi ember és a modern ember évezredeken keresztül egymás mellett létezett, míg az előbbi ki nem halt, mintegy 30 ezer évvel ezelőtt. Michael Barton professzor és munkatársai ennek a jelenségnek keresték a magyarázatát, a Human Ecology oldalain közzétett vizsgálat során a kései jégkor körülményeit modellezték számítógép segítségével Európában és Ázsiában.

A két populáció az élelemkeresés során sokáig vetélkedett egymással, míg a neandervölgyi be nem olvadt a jóval nagyobb számú modern emberek csoportjába. Más szóval a neandervölgyi ember saját sikerének áldozata lett. A vizsgálat során az evolúciót három szinten modellezték: a biológiai, a kulturális, és a környezeti aspektusokat vizsgálták.

Ennek során megállapították, hogy a neandervölgyi nem azért tűnt el, mert kevésbé tudott adaptálódni, hanem azért, mert viselkedése legalább olyan összetett volt, mint a modern emberé. Ezt látszott alátámasztani a genetikai elemzés, ugyanis a világon élő emberek DNS-ének mintegy 4 százaléka a barlangi embertől ered.

Az archeológiai leletek elemzésével modellezni lehet a nyugat-eurázsiai ősember viselkedését, és arra jutottak, hogy a környezeti változásokra adott reakció eredményeképp az emberi mobilitáskészség fokozódott, és amikor a két népcsoport egymással találkozott, a neandervölgyi gyakorlatilag hozzáadaptálódott a jóval több tagot számláló modern emberhez. A folyamat végeredménye az lett, hogy egyszer csak a neandervölgyi ember már nem formált külön populációt. Az elméletet alátámasztó genetikai elemzés publikációja jelenleg folyamatban van.