A csecsemőagy még neandervölgyi

A neandervölgyi ősemberek agya nagymértékben hasonlított a mai ember agyára a születéskor, de a növekedés során másként fejlődött, állítja egy új kutatás.

Az antropológusok meglepődtek, mikor felfedezték, hogy a 28 000 évvel ezelőtt kihalt ősemberek csecsemőinek szürkeállománya méretét és alakját tekintve megegyezik a mai újszülöttek agyszerkezetével.

A neandervölgyi felnőttek agya a mai ember agyához képest kevésbé volt gömbölyű formájú, az alakja inkább hosszúkás volt, ezen kívül elődeink agya gyorsabban, és valamivel nagyobbra is nőtt. Kutatók szerint ennek a méretbeli különbségnek az lehet az oka, hogy első 18 hónap során az emberi agyban több idegpálya fejlődött ki, hogy segítse a gondolkodást.

Phillipp Gunz, a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológia professzora szerint ez a különbözőség segíthetett nekünk túlélni a természetes kiválasztódást. A kutatók szerint a mai ember agyának valamivel lassabb fejlődési növekedése hozzásegítette a fajunkat, hogy további tanulási és összetettebb kognitív képességek alakuljanak ki az evolúció során.

A tudósok őskori koponyatöredékek alapján megalkottak egy virtuális neandervölgyi agyat, hogy össze tudják hasonlítani a mai csecsemők agyszerkezetével. Óriási eltéréseket tapasztaltunk a kétféle agy fejlődésében a gyerekek első másfél-két éve során, mondta Gunz professzor. A kutatások eredményei újabb részleteket tártak fel az emberi agy evolúciójával kapcsolatban.

A mai ember agytérfogata szinte egyáltalán nincs összefüggésben az intelligencia szintjével, sokkal inkább az agy belső struktúrája számít, állítja a professzor, aki szerint a neandervölgyi ember a nagyméretű agya miatt volt intelligens, de belső agyszerkezete a mai emberhez képest teljesen másféleképpen fejlődött, ezért elődeink valószínűleg egészen másként látták a világot, mint mi magunk.