A stressz egy pszichológus szemével

"Kerülje a stresszt!?" gyakran halljuk orvosainktól eme utópisztikusnak tűnő jó tanácsot, ám hogy eme útmutatást hogy ültessük át a gyakorlatba, arról már nem szól a fáma. Ha egy hideg, sötét sikátorban szembetalálkozunk ezzel a "szürke szörnnyel" hanyatt homlok menekülve fussunk előle?

Valóban sokkal könnyebb és egyszerűbb lenne, ha eme fogalom néha testi formátöltene, és ily mód talán könnyebben észrevennénk közeledésétés tehetnénk ellene.

Geszvein Erika pszichológussal a stressz káros hatásairól beszélgettem, no meg arról, hogyan vehetnénk fel a harcot vele, hiszen akár egyéb, komolyabb betegségek is lehetnek "szövődményei".

A stresszes életmód következményeképp legyengülhet az immunrendszerünk?

A test és lélek szoros kölcsönhatásban van egymással. Lelki hatásra testi válasz is érkezik és fordítva. Kutatások igazolták, hogy ha hirtelen stresszhatás éri a szervezetet, stresszhormonok keletkeznek. Ezek az adrenalin, noradrenalin és a kortizol.

Ennek hatására az immunrendszer fehérvérsejtjeinek száma lecsökken, az adrenalin csökkenti az ellenséges anyagokat elpusztító T-limfociták számát a vérben, és aktivizálja a védelmet gátló, kikapocsló T-sejteket, így védtelenné válunk a betegségekkel szemben. Ha halmozottan érnek minket stresszt kiváltó hatások, vagy folyamatos, állandó stressz alatt élünk, szervezetünk kimerül, immunrendszerünk legyengül és megbetegszünk. A vírusok, a baktériumok, a különböző fertőzések akadálytalanul bejutnak a szervezetünkbe.

Súlyosabb ez a helyzet, ha egyéb lelki betegségről van szó?

A depressziósok vérében az említett stresszhormonok egyébként is emelkedett mennyiségben vannak jelen, ezért ők veszélyeztetettebbek. De ugyanígy akkor is, ha csak valami miatt szomorúság, levertség, rossz lelkiállapot uralkodik el rajtunk, meggyengül az immunrendszerünk, ellentétben, ha vidámak, optimisták, jókedvűek vagyunk, amikor a vérben mérhető pozitív változások jönnek létre a hangulatemelkedés hatására.

Hogy védhetjük ki? Mit tehetünk ellene?

Könnyű mondani, hogy törekedjünk azoptimistagondolkodásra, pedig ez a leghatásosabb ellenszer. Biztos ismerünk olyan életvidám embereket, akinek semmi meg se kottyan, bármilyen akadályt könnyen vesznek. Ők önmagukat védik meg gondolkodásmódjukkal. Az ember hajlamos katasztrofizálni, apró kis problémát óriási bajként látni.

A negatív lencsétérdemes pozitívra cserélni és minden olyan helyzetben, ami korábban levertté tett, elszomorított, megkeresni a jóoldalt, hiszen azt, ami rajtunk kívülállóokokból rossz, nem tudjuk eltűntetni, de még mindig felerősíthetjük a jó oldalt, és akkor máris másfelé leng ki a mérleg nyelve!

Ha lélekbenderűsek tudunk maradni, immunrendszerünk erős marad és nem betegszünk meg. Azt mondják, a baj csőstől jön. Nem elég, hogy baj van a munkahelyen, és plusz munkákat kell vállalnunk, még az influenza is elkap minket, pont a legrosszabbkor! Ha megértjük testünk folyamatait, érthetővé válik, hogy miért.

Ha már eljött a "baj", mi a teendőlelkileg?

A cél, hogy újra megerősítsük magunkat lelkileg és testileg. A betegség jelez nekünk, üzenetet küld: valami nem stimmel- álljunk meg egy pillanatra! Mindez indulhat akár enyhe fejfájásként is, s ha mi azonnal tompítjuk a fájdalmat és úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, dolgozunk, rohanunk, teszünk-veszünk tovább, a test erősebb jelzést küld, például belázasodunk.

Ha a szervezetnek pihenésre van szüksége, "kiharcolja" magának, hiszen feladata, hogy megvédjen bennünket. A testünk nem eszköz és nem gép. Szüksége van a pihenésre, regenerálódásra, ami olykor több, mint 6-8 óra alvás éjszaka. Főleg, ha az éjjeli pihenés minősége a stressz miatt nem megfelelő. Adjuk meg testünknek, amire szüksége van: a pihenést, a mozgást, a jókedvet, a kikapcsolódást! Megéri ?befektetni?, hisz így immunrendszerünk tenni tudja a dolgát, minket pedig nem kap el a nátha, így aztán mi is.