Közeleg a személyre szabott leszoktatás ideje

Egyre gyorsabban ölt alakot a dohányzásról leszoktató kezelés személyre szabott módszere.

A Duke Egyetem Orvostudományi Központja és a National Institute on Drug Abuse (NIDA) legújabb kutatásai arra utalnak, hogy a dohányos genetikai állományával kapcsolatos információ az illető dohányzási szokásaival együtt pontosan előre jelezheti, melyik nikotinpótló terápia a legmegfelelőbb számára.

?Három-öt év múlva elképzelhető, hogy a kezünkben lesz egy valódi teszt, amely véget vet a találgatásnak a dohányzásról leszoktató terápiák kiválasztásában? ? nyilatkozta Jed Rose, a Duke dohányzásról leszoktató kutatóintézetének igazgatója. ?A klinikai orvosok arra használhatják majd fel, hogy kiválaszthassák a legmegfelelőbb kezelést, és az adott dohányosnak legmegfelelőbb dózist. Remélhetőleg jelentősen megnöveli majd a leszokás sikerarányát.?

A statisztikák szerint az Egyesült Államokban a 46 millió dohányos 70 százaléka állítja azt, hogy le akar szokni, de a dohányzás sikeres abbahagyása nem könnyű. A Molecular Medicine legutóbbi számában közzétett kutatást megelőzően Jed Rose és George Uhl, a NIDA molekuláris neurobiológiai kutatásának vezetője, dohányosok vérmintáiban genomszintű vizsgálattal 520 ezer genetikai markert elemeztek. A kimutatott genetikai minták befolyásolják azt, hogyan reagálnak az egyes páciensek a különféle dohányzásról leszoktató kezelésekre.A mostani kutatás az ezekből a különböző genetikai markerekből, ún. SNP-kből származó információt gyúrja össze egyetlen számmá, amellyel a ?leszokás sikerének pontszámát? lehet megadni. Ez a pontszám és a dohányos egyszerű kérdőív segítségével felmért nikotinfüggősége segít előre jelezni, mekkora esélye van a személynek a leszokásra, és mekkora dózist tartalmazó nikotintapasz válna be a legjobban. A 479 dohányos részvételével végzett kísérlet megerősítette, hogy a genetika alapján meghatározott pontszám és a függőséggel kapcsolatos információk együttese hozzásegíti az orvosokat a megfelelő kezelés kiválasztásához.

Rose véleménye szerint a kutatás eredménye azért jelentős, mert jelenleg nem áll rendelkezésre olyan kezelési algoritmus, amely támaszt nyújtana az orvosoknak és a dohányosoknak abban, melyik terápia a legjobb. A szóban forgó eljárás lényege tehát az, hogy a klinikai orvosok személyre szabottan állapíthassák meg a szükséges kezelést az egyes páciensek esetében, ami jelentős mértékben fokozhatja a leszokás sikerarányát.