Mit tegyek a stroke után?

Beszédterápia, testmozgás - ezek segíthetnek a stroke-on (szélütés) átesettek életerejének visszanyerésében - állítják a Radboud Egyetem (Nijmegen, Hollandia) munkatársai.

Stroke-ot követően a betegek hónapokig, vagy akár évekig kimerültek lehetnek, ilyen problémákról a szélütést túlélők 38-73 százaléka panaszkodik. A jelenség oka nem világos, azonban a szakértők több tényezőre vezetik vissza: egyeseknél az agykárosodást hibáztatják, másoknál a depressziót, a fizikai korlátokat, illetve az alacsony erőnlétet tartják felelősnek. Néhány módszer, például a pszichoterápia egyeseknél segíthet, azonban a pontos ok tisztázásának hiányában standard megoldás nem elérhető.

Aglaia Zedlitz és munkatársai két módszert teszteltek: a kognitív terápiát, illetve a fizikai terhelést, mely futószalagos edzésből, erősítésből, illetve „házi feladatos” gyakorlatokból állt. A vizsgálatban 83 olyan beteg vett részt, akik a stroke-os eseményt követően négy évvel krónikus kimerültségre panaszkodtak.

A betegeket két csoportra osztották, az egyik 12 hetes pszichoterápiás kurzuson vett részt, míg a másiknál azt fizikai terheléssel egészítették ki. A kognitív terápiás ülést hetente, kis létszámú csoportokban tartották, mely arra koncentrált, miként lehetne csillapítani a mindennapi fáradtságot. Rávilágítottak, hogy személy szerint mit is jelent a fáradtság, és miként lehetne azt kezelni.

A 12 hét leteltével a kutatók egy kérdőív segítségével megállapították, hogy a kombinációs terápia a betegek 58 százalékánál hozott javulást, míg a kognitív terápia csupán 24 százalékban. A klinikailag észlelhető javulás azt jelenti, hogy a beteg esetében számottevő változás állt be a mindennapi életvitelben. A Stroke oldalain bemutatott vizsgálat hátránya, hogy olyan kontrollcsoport nem állt rendelkezésre, melynek tagjai semmilyen kezelésen nem estek át.