A mobil és az agy

Egy egyórás mobiltelefon beszélgetés stimulálja a telefon antennájához legközelebb eső agyi területeket. De még mindig nem tudják, vajon ezek a hatások járnak-e valamilyen hosszú távú kockázattal.

„Nem tudjuk, hogy káros, vagy esetleg valamilyen jótékony hatást gyakorol. Sem ezt, sem azt nem tudjuk bizonyítani” - nyilatkozta Dr. Nora Volkow, a Journal of the American Medical Association február 23-i számában megjelent tanulmány vezető szerzője. „További vizsgálatokat kell végezni annak kiderítésére, hogy vannak-e hosszú távú következményei. Ez nagyon fontos kérdés.”

Egyelőre az a legjobb, ha kihangosítót vagy fülhallgatót használunk, ez különösen a gyermekekre és a kamaszokra vonatkozik, akiknek agya sérülékenyebb bizonyos károsító tényezőkkel szemben. Vagy az is jó megoldás, ha a gyerekek példáját követve szöveges üzenetekkel kommunikálunk, így a telefon még csak a közelébe sem kerül a fejünknek.

Régóta zajlik a tudományos huzavona a mobiltelefonhasználat hatásaival kapcsolatban. Egyelőre senki sem tudott megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a készülékek károsak-e az egészségre, különösen pedig arra, hogy okozhat-e agydaganatot.

A szóban forgó kísérlet során 47 önkéntest vizsgáltak laboratóriumi körülmények között. A kutatók a glükóz-anyagcsere révén mérésével határozták meg az agy aktivitását. Az eredmények azt mutatták, hogy a metabolizmus a telefon antennájához legközelebb eső agyi területeken 7 százalékkal erősebb volt, amikor a telefont bekapcsolt állapotban az alanyok jobb füléhez tartották. Minél távolabb került az antenna, annál inkább csökkent az agy aktivitása.

Volkow az eredmények ellenére elmondta, továbbra sem tudjuk pontosan, milyen hatással jár a mobiltelefon hosszú távon a felhasználók szervezetére. A szakértő retrospektív vizsgálatot szeretne végezni, hogy kiderítsék, gyakorol-e bármilyen egyértelmű egészségügyi hatást az emberekre a hosszú távú mobilhasználat (mondjuk 10 éven keresztül napi két óra).