Elárulta végre a saját három kívánságát Dévényi Tibor

Áprilisban a második oltás után elkapta a koronavírust. Hogy van most?

Ahhoz képest egész jól. Vissza kell fogjam magamat, de nekem könnyű, mert hamarosan 75 éves leszek. Rengeteg a felkérésem, szelektálok, hogy miket vállaljak el, a rádiózást pedig itthonról csinálom, mert féltettek a kollégáim. Nem tudom, talán 30 évesen jobban megijedtem volna a betegségtől. Mára minden teljesült a bakancslistámról, így az ember már nem annyira ideges. Élem az életemet. Reggel 9-kor leviszem a kiskutyámat egy sétára, aztán feljövök és intézem a napi dolgokat.

Nehezen éli meg az idő múlását?

A színpadon élő ember egy kicsit kortalan. De mindegyik kornak megvan a maga szépsége, és ezen belül is akadnak izgalmas időszakok az életemben. Én vagyok például a Retro Rádió legidősebb műsorvezetője. A régi nagy színészek is azt mondták, az a legnagyobb áldása a sorsnak, ha valaki a színpadon hal meg. Nekünk ez az életünk. Akármilyen súlyos beteg egy előadóművész, ha kilép a közönség elé, elindul egy belső változás, az élteti, hogy szerepelhet, hogy szeretik.

Ha már az időnél tartunk, a Tibi bácsizás soha nem zavarta? Még fiatalon ragadt önre ez a jelző.

Eleinte mindenki cikizett, hogy nem vagy te Tibi bácsi. Előbb-utóbb mindenki bácsi lesz, azt szoktam mondani, hogy én csak megelőztem a koromat.

A szakma viszont Dévényi Kuciként emlegeti. Ez a becenév honnan jött?

Zalatnay Cini adta nekem, amikor a Metró zenekarral turnéztunk. Frenreisz Károlylyal és vele utaztam egy kocsiban, és mint minden házaspár, néha ők is zsörtölődtek és veszekedtek egymással. Amikor Frenreisz próbálta megvigasztalni Cinit, mucikámnak hívta. Közben jött velünk szembe egy kamion, én meg előrenyúltam a kormányhoz, hogy jobbra húzzam. Mondtam, gyerekek, kuci ide, kuci oda, itt jön egy kamion. Innentől lettem Kuci. Így szólítanak a baráti körömben, de átvette a szakma is.

Legendásan jó a humora.

Amíg a magyar együtteseket konferáltam, sokat parodizáltam. A Kisstadionban egy rockkoncerten az akkori párttitkárt, Kádár Jánost utánoztam, amit nem néztek jó szemmel, de aztán elsimult az ügy. Kiálltam a színpadra és azt mondtam: „Kedves barátaink, nem baj, hogy a fiataloknak hosszú hajuk van, csak mossák meg!” A második könyvem, Mikrofon a húslevesben címmel egy éve jelent meg. Humoros és pikáns történetek egyaránt olvashatók benne, nem fogtam vissza magam. Csortos Gyula ült a Nemzetiben a kispadon, amikor egy fiatal színésznő elhaladt előtte és köszönt neki, hogy: Jó napot, kolléga! Csortos csak annyit kérdezett: Kolléga? Mikor voltam én kurva? Ezek mind olyan történetek, amik szakmai körökben szájról szájra terjedtek.

Mindig népszerű volt a lányok körében?

A színpadi emberek élete ezzel jár. Nagyon sok fiatal hódolója volt annak idején Tibi bácsinak is. Most már nagymama hódolóim vannak, akikhez szívesen elmennék, ha friss fánkot sütnek.

Úgy tudom, létezett egy kis fekete könyv, amibe feljegyezte a hódításait. Tényleg 370 telefonszámot tartalmazott?

Igen, ez a kis könyv azonban eltűnt. Pedig sok érdekes dolog szerepelt benne. Mindenkinek a számát ebbe írtam. 40 éves koromban nősültem, addig agglegény voltam, a lányok elég gyakran megfordultak nálam. Nem szégyellem. Márai Sándor az egyik könyvében azt írta, hogy Olaszországban, amikor a piros lámpánál állt, rámosolygott egy gyönyörű fekete hajú nőre, aki visszamosolygott. Nagyon büszke volt magára, de amikor a lámpa zöldre váltott, a nő megkérdezte, hogy bácsi, átsegítsem az úton? Márai szerint minden megaláztatás borzalmas, de a szexuális megaláztatás a legborzalmasabb. Mi még úgy érezzük 75 évesen, hogy jaj, de jó pasi vagyok, de a kívülállók már nem így látják.

Minden korosztály kedveli önt.

Bessenyei Feri bácsi mondta nekem, ha valakit csak szeretnek, az gyanús, de ha nem szeretik sokan, az is. A kettő között kell az egyensúlyt megtalálni. Élő legenda vagyok. Nem akarok szerénytelen lenni, de mindenhol örülnek nekem, igaz, autogram helyett ma már inkább közös szelfit kérnek.

A neve összeforr a Három kívánság című műsorral. Melyik volt a legkülönlegesebb kérés?

Megszerveztem egy fiatal fiúnak, hogy találkozhasson Maradonával. Egy másik kisfiú csak banánt akart enni, mert még soha nem kóstolta. Amikor ette, az olyan megható pillanat volt számomra, mint Maradonával találkozni.

Önnek mi lenne a három kívánsága?

Egészség, egészség, egészség...