Nagy Feró megmutatta gyönyörű unokáit: "Szót fogadok nekik" - Fotók

Nagy Ferótól a Beatrice frontembereként keménységet várhatunk el, ez azonban mit sem számít, ha megérkeznek az unokák. A kisgyermekek születése még a rocker kemény szívét is meglágyította.

– Magam sem gondoltam volna, hogy elolvadok tőlük, mint a fagyi. Nagyon szeretem őket, iszonyúan imádni valók, és azt veszem észre, hogy engem is szeretnek, ez pedig a legfontosabb. A legkisebb, Noel még kicsit savanyúcska! De nem hagyom magam. Volt már olyan, hogy tíz percig is az ölemben ült! Rekordnak könyveltem el – kezdte nevetve a nagyszülő a hot! magazinnak.

Szereti, ha az unokák megmondják, hogy merre akarnak menni

A rengeteg fellépés és szereplés nem akadálya annak, hogy a zenész megfelelő minőségi időt töltsön a legkisebbekkel.

– Heti két-három napot is bandázunk, akkor viszont menni kell egyfolytában.

 Legutóbb a rádióban voltam dolgozni, és úgy adódott, hogy velem volt az egyik unoka. Mentünk a Duna mellett, látta a hajókat. Annyira megtetszett neki, hogy megígértem, elviszem egy kompra, ami akkora élmény volt, hogy a mai napig emlegeti. A napokban pedig voltunk a kismarosi kisvasúton, lángosoztunk, azt mindannyian imádták – mesélte Feró.

A gyerekek jövőjére mindig is figyelt a családapa; többféle módon gondoskodik arról, hogy az utódoknak könnyebb legyen majd a jövőben.

– Mindegyiknek van babakötvénye, oda születésnapkor és karácsonykor teszek pénzt. 

 – tette hozzá nevetve a zenész.

„Tudják, hogy papánál szinte mindent lehet”

Minden szülőben és nagyszülőben felmerül olykor a kérdés, hogy vajon jól teljesítenek-e bizonyos szituációban, helyesen döntenek egyes helyzetekben. Aztán az is sokszor felmerül, hogy vajon a szülői vagy a nagyszülői szerepben tudnak-e jobban kiteljesedni.

– Nagyszülőként jobban teljesítek. Egészen más, amikor egy gyereket nevelsz, és folyamatosan vigyáznod kell rá. Az unokáknál nem így van. Ők idejönnek hozzám, nyilván tudják, hogy papánál szinte mindent lehet. Bekapcsolhatják a számítógépet, a telefonokat nyomkodják. Néha fel is hívnak embereket, akiknek utána mondhatom, hogy „Az unokám hívott, nem én!” Már a legkisebb is addig nyomkodta a telefont, amíg el nem küldött egy üzenetet, hogy „Hogy vagytok?” – mesélte nevetve Feró.

Négy unokát nagyon nehéz kordában tartani, főleg, mivel a kicsik duzzadnak az energiától, és lételemük a pörgés.

 Kiskorukban még jobban kezelhetőek, ma már nem feltétlenül, főleg, hogy a legnagyobbnak, Patriknak már saját identitása van, sokszor elmondja, hogy ez vagy az nem jó és nem úgy van. Legutóbb, amikor fájt a füle, azt mesélte nekem, hogy „Képzeld papa, az egyik fülem fájt, most a másik is. Engem szívat a fülem!” Imádom! – áradozott a nagypapa.