A gyász időszakának letelte után Zsolt a Borsot tisztelte meg azzal, hogy felidézze a történteket. Ahogy mondja, a döntése mögött komoly indíttatás áll, mégpedig az, hogy az egészségügyről kialakult negatív képet, a saját tapasztalatainak fényében pozitív megvilágításba helyezze.

Zsolt szeretett édesapjának elvesztéséről beszélt Fotó: LifeTV

Sajnos csak ritkán fordul elő, hogy valaki mély tisztelettel beszéljen azokról az emberekről, akik nap mint nap erejükön felül küzdenek azért, hogy megmentsék embertársaik életét és jobbá tegyék azt.

Sajnos az történt, hogy édesapám december 26, karácsony második napján elhunyt.

Előtte másfél hónappal már betegeskedett, november közepe tájékán, hajnali kettőkor édesanyám azzal ébresztett, hogy édesapám rosszul lett. Azonnal hívtam a mentőket és megadtam nekik édesanyám telefonszámát, akik késlekedés nélkül megkeresték. A mentő 12 perc alatt kiérkezett, én nem tudtam olyan gyorsan átérni hozzájuk, mint ahogyan ők. A megérkezésükig kézben tartották, irányították az eseményeket és nagyon korrektek voltak” – idézte fel Zsolt a Borsnak a novemberi éjszakát.

Zsolt maximális elismeréssel beszélt azokról, akik édesapját kezelték Fotó: Saját

Édesapja akkor még olyan állapotban volt, hogy ő maga ment ki a mentő elé, ahová azonnal beültették és megkezdték a kezelését. A mentők hívásától számított 40 perccel később már a hatvani kórházban volt. Néhány nappal később a saját felelősségére elhagyta a kórházat és otthon lábadozott, a döntését pedig elfogadták és tiszteletben tartották a családtagok.

2-3 héttel később ismét rosszul lett, a szituáció hasonló volt az első esethez, ugyanolyan gyorsasággal kijött érte a mentő és bevitték. A vizsgálatok során kiderült, hogy a szív nem megfelelő működése miatt tüdőgyulladást kapott. A hatvani kórházból átirányították Mátraházára a tüdőklinikára, ahol azonnal megkezdték a kezelését

– mondta Zsolt, és hozzátette, a teljeskörű orvosi tájékoztatásnak köszönhetően megtudták, hogy mi okozta a szívgyengeségét.

Fiatalkorában bányászként dolgozott és a munka során kialakult egy olyan tüdő lerakódás, amitől a szíve körülbelül 60 éven keresztül kompenzálta a légzőszerv hiányosságát.

Emiatt kapott egy infarktust 10 évvel ezelőtt, ezt sem tudta kiheverni a szervezete. Ebben az időszakban visszafogottabb ellátással kiszolgálta a szervezetét. A hatvani kórházba való visszaszállítása után annak ellenére, hogy mindent megtettek az orvosok, mindenféle vizsgálatokkal, gyógyszerezéssel, sajnos édesapámat december 26-án elvesztettük”

Bár nehéz időszakot élt meg édesapja elvesztése miatt, Zsolt hálás az egészségügyi dolgozóknak
Fotó: LifeTV

Nem igaz, hogy az idősek nem számítanak

Az általános vélekedés szerint az egészségügyben dolgozók háttérbe szorítják az idős emberek ellátását és igényeit a náluk fiatalabbakkal szemben. Zsolt ezt is szeretné megcáfolni, ugyanis édesapját több alkalommal is sürgősségi ellátásban kellett részesíteni és ezt kivétel nélkül mindig a lehető legnagyobb odafigyeléssel, szeretettel és profizmussal tették.

„Nagyon mértékadó volt, ahogy a kórházban és a mentősök vizsgálták, minden egyes dolgot igyekeztek a legjobb tudással és emberséggel kezelni. Az sem számított, hogy hétvége vagy hétköznap volt, minden alkalommal maximálisan kezelték őt és odafigyeltek rá és hangsúlyozom nem azért, mert ismert ember vagyok. Mindez úgy, hogy egy 80 éves emberről beszélünk, nem egy fiatal, életerős valakiről. Csak az volt a lényeg, hogy az életét menteni kívánták, miközben nyilvánvaló volt már az első alkalommal, hogy a szívprobléma fennáll. A nővérek is teljes odaadással viseltettek iránta, annak ellenére, hogy az utolsó időszakban már nem fogadta el az ételt és a folyadékot. Maximális elismeréssel vagyok a magyar egészségügy felé, úgy, hogy több intézményben kezelték édesapámat” – fejtette ki és hozzátette, bízik abban, hogy az elismerése eljut azokhoz, akik részt vettek az édesapja kezelésében.

Édesapját gyászolja UFO Zsolti: Maximális elismeréssel vagyok a magyar egészségügy felé