Megrendítő részletek a bíróságon LL. Junior fiának haláláról

Sápadtan, az édesanyja és az ügyvédje kíséretében lépett kedden délelőtt a Fővárosi Törvényszék épületébe P. Carmen, Hopp Csilla egykori jó barátnője, akit azzal gyanúsít az ügyészség, hogy ő a felelős azért, amiért LL. Junior kisfia, Dávidka 2019. augusztus 31-én kiszaladt egy autó elé, amely halálra gázolta. 

A két nő egy nagyobb társasággal egy szabadtéri rendezvényre indult éppen, amikor megtörtént a baj. LL. Junior kisebbik fia a felnőttektől kapott figyelmeztetés, illetve a piros lámpa ellenére is át akart szaladni a zebrán, de az első próbálkozását P. Carmen megakadályozta, elkapta az épp kilépő gyereket és visszahúzta. Ezután rászólt, hogy várjanak együtt a zöld jelzésre, de sajnos a kisfiú újra megpróbált a zebra túloldalán lévő testvéréhez futni, immár sikerrel. Az arra szabályosan közlekedő autó azonban elütötte.
 

A borzalom mértéke felfoghatatlan

Az előkészítő tárgyalást vezető bíró előtt remegő lábakkal álló fiatal édesanya (Carmen februárban adott életet az első gyermekének) halkan válaszolt a neki feltett általános kérdésekre, majd arról is nyilatkozott, hogy elfogadja-e az ügyészség vádját, a gondatlanságból elkövetett emberölést, illetve az azért kiszabható felfüggesztett börtönbüntetést. Carmen nemet mondott. A fiatal édesanya most már a becsületéért küzd, nem akar úgy élni, hogy hivatalosan egy gyermek haláláért felelős, inkább vállalja a bírósági tárgyalást is. Pedig az – immár tudjuk – maga a pokol.

Újraélni azt a két és fél évvel ezelőtti szörnyű napot, és meghallgatni az eljárás során felmerülő részleteket, amire nyilvánvalóan nem lehetett felkészülve sem ő, sem senki más, aki kedden reggel a tárgyalóteremben ült… Az ügyésznő a vád felolvasása közben részleteket közölt a kisfiú boncolási jegyzőkönyvéből. Olyan megrendítő, elborzasztó, sokkoló részleteket a madárcsontú, törékeny kisgyermek sérüléseiről, melyeket a Bors hasábjain nem fogunk leírni. Egyrészt kegyeleti okokból, másrészt azért, mert még az erős idegzetű olvasókat is elborzasztaná. A sérülések tudatában egyébként átértékelődik a balesethez percek alatt kiérkező mentősök elképesztő elhivatottsága: órákig küzdöttek a kicsi életéért, holott már első ránézésre tudhatták, hogy szemernyi esélyük van csak arra, hogy életben tartsák. Ők mégsem hagyták…

Az ügyésznő felolvasása közben síri csend honolt a tárgyalóteremben, a hallgatóság egy pisszenés nélkül ült, a vádlott, Carmen üveges szemmel meredt maga elé. Nyilvánvalóan éppen újra élte az a borzalmas napot, azt az elviselhetetlen pillanatot, a pici gyermek testének látványát, a hangokat, a szagokat, a bénító elszörnyedés érzését. Rettenetesen nehéz percek voltak.

Egyedül kell megvívnia a harcot

A tárgyaláson résztvevők közül többeknek feltűnt, hogy nem jelent meg a keddi ülésen Hopp Csilla, a kisfiú édesanyja. Pedig LL. Junior volt felesége – aki egyébként Carmen egykori legjobb barátnője – is ott volt a társasággal a balesetkor, és a nyomozás első szakaszában még ő volt a fő gyanúsítottja az ügynek, hiszen ő a kisfiú édesanyja. Azt egyelőre nem tudni, hogy Csillának később meg kell még jelennie a bíróságon, akár tanúként – még az is előfordulhat, hogy emiatt nem mehetett el a mai tárgyalásra –, de Carmennek biztosan jól esett volna a lelki támogatás a helyszínen.

P. Carmennek egyedül kell megvívnia ezt a harcot, ami semmi másról nem szólhat már, csak becsületről. Lesi Dávidka három évesen halt meg, szörnyű körülmények között a szeme előtt. Az élményt nyilvánvalóan soha életében nem tudja majd elfelejteni, és függetlenül bármilyen bírósági döntéstől, a szíve mélyén biztosan magát is hibáztatja a történtekért.

P. Carmen a bírósági tárgyalást követően elviharzott a bíróságról, nem kívánt a sajtó rendelkezésére állni. Az ügyvédje, dr. Drescher Ivor is csak annyit mondott:

– Az ügyészség vádat emelt, ez az ő döntésük volt, a bíróságnak pedig ki kell vizsgálnia ezt a vádat. Azt, hogy ez mennyire jogos, arról mindenkinek lehet véleménye, nyilván nekem is van, de ez nem változtat a lényegen. Szakmai döntés volt, majd meglátjuk mi lesz a vége – mondta a Borsnak a jogász, aki arra a kérdésre, hogy lelkileg hogyan viseli P. Carmen az eljárást, így válaszolt:

– Erre nem szeretnék válaszolni, a vele kapcsolatos dolgokról nem kívánunk nyilatkozni.

A tárgyalás szeptemberben folytatódik, az ügyet vivő bíró szerint még két ülést tartanak, és valószínűleg a másodikon, szeptember közepén már ítéletet is hoznak. Két hét híján, napra pontosan három évvel a halálos baleset után.