Pavarotti felfalta Oszter Alexandra csokiját

Oszter Sándor felesége, Failoni Donatella élete sosem volt unalmas: már gyermekkora óta a legnagyobb művészek társaságát élvezhette, zongoraművészként pedig bejárta a világot.

– Édesanyám impresszárióként dolgozott, és apám 48-ban bekövetkezett halála után ő hozta Magyarországra a legkiválóbb művészeket. Többek között ő fedezte fel Luciano Pavarottit is – mesélte a Borsnak a zongoraművész és azt is elárulta, hogy a világsztár sokszor járt náluk vendégségben.

– Budapesten és Olaszországban is gyakran meglátogatott minket. Egy itteni fellépése során felhívta az anyámat a színpadra, és nyilvánosan megköszönte neki a karrierjét – mondta Donatella.

– Amikor Pavarottit 1961-ben megismertem, még nem szedett fel magára pluszkilókat, egy igen vékony férfi volt. Anyám megmondta neki, hogy világsztár lesz belőle, mire ő szerényen reagált: „Igen, signora?” – idézte fel Failoni Donatella.

Az impresszárió ezután megismételte a biztatást, de hozzá is tette, hogy először el kellene jönnie Magyarországra, igaz, az operaháznak kevés pénze van. Az énekes mégsem mondott nemet, és valóban gyorsan kibontakozott a mesés karrierje. Az első itteni fellépé­séért Pavarotti csupán 1200 forintot kapott, ami akkor is igen alacsony gázsinak számított. Viszont bőven pótolta az alacsony fizetést jó magyar falatokkal, igen szeretett már akkor is enni és inni. A nagy orgánumú énekesnek ugyanis nem csak a hangja volt erőteljes, az étvágya is. Ha úgy hozta a kedve, Oszterék lányától, Alexandrától csent csokit.

– Az anyám kedvéért a legnagyobb énekesek is elfogadták az itteni feltételeket, amit aztán úgy hálált meg, hogy gazdagon megvendégelte őket az otthonunkban. Pavarottinak is ízlettek a magyar konyha remekei, és a különleges fogásokból gyakran még egy adagot kért. A lányom egyszer egyébként azért haragudott meg rá, mert megette a csokiját – mesélte mosolyogva Donatella.

Oszter Alexandra, aki óvodás kislány volt ebben az időben, szintén mai napig jól em­lékszik a történtekre: egy nagyon különleges édességet kellett megosztania a tenorral. A kislánynak potyogtak a könnyei, miközben Pavarotti az ő csokiját majszolta.

– Gyakran jött össze a baráti társaság a nagymamám rózsadombi házában. Egy Curtis nevű férfit nagyon kedveltem, mert állandóan különleges csokit hozott nekem Svájcból. Magyarországon akkoriban ilyen édességet nem lehetett kapni. A mamám ennek ellenére megkért, hogy legyek udvarias, és kínáljam meg a művész urat. Öt-hat éves lehettem akkor, tehát mindenki el tudja képzelni, mekkora törést jelentett ez nekem. Arra gondoltam: Minek adjam neki, amikor úgyis kövér? Ma már persze mosolygok az egészen – mondta a Borsnak a színésznő.

Kapcsolódó jegyzetünk ide kattintva olvasható.