Törőcsik Mari: Jobban lettem a Kossuth Nagydíjtól

PUBLIKÁLÁS: 2019. március 16. 04:10

Betegsége miatt elvonultan él velemi házában, de cseppet sem elfeledve Törőcsik Mari. Folyamatosan érezheti, hogy az egész ország aggódik érte, most pedig vele örül, miután két Kossuth-díj után megkapta a Kossuth Nagydíjat is.

Gergely Gábor

Eddig is ő volt a legtöbbet díjazott magyar színésznő – többek között a Nemzet Színésze, a Nemzet Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja –, de a pénteken kapott elismeréssel Törőcsik Mari elérhetetlen magasságba emelkedett a magyar színjátszás történetében: ő az egyetlen színész, aki háromszor kapta meg a Kossuth-díjat. Olyan előkelő klub nyolcadik tagja lett, amelyben a zeneszerző Kodály Zoltánnal, az író Illyés Gyulával és a filmrendező Fábri Zoltánnal osztozik a dicsőségen.

A Bors elsőként gratulált a művésznőnek, akit velemi otthonához köt a betegsége.

– Mióta tudom, hogy megkapom, komolyan mondom, egyre jobban érzem magam – újságolta lapunknak az ünnepelt, miután megköszönte a gratulációt. – Igaz, Budapestre, a Parlamentbe még nem tudok felmenni. Egyelőre ahhoz is össze kell szednem magam, hogy eljussak a szombathelyi kórházba vizsgálatra. De, itt Velemben aztán kipihenem magam, itt nyugalom és béke van.

Gépíróbajnok is volt

Törőcsik Mari Pélyen született, ahol nagyapja mozit vezetett, és a hatéves kislány a számtalan film láttán arról álmodozott, hogy egyszer nagy színésznő lesz. Általánosba és középiskolába még vidéken járt, de már a fővárosban érettségizett jelesre, miközben országos gépíróbajnoki címet nyert. 1954-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára – operett szakon kezdett –, majd két év múlva a Körhinta című film főszerepét, Pataki Marit játszotta el. Alakítása elindította szédületes karrierjét, egy csapásra a mozirajongók kedvence lett, és a szakma is elismerte fantasztikus tehetségét. Diplomájának megszerzése után, nem véletlenül kapott szerződést a Nemzeti Színházba, ahol több mint tíz évig játszott. A színpadi kiugrására 1968-ban a Varsói melódia című előadása volt, Sztankay István partnereként. Azóta az országban alig akad kőszínház, ahol ne játszott volna főszerepeket, filmszínésznőként pedig Európában is a legkiválóbbak között jegyzik. Művészetét már 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el, majd 1999-ben újra megkapta a legmagasabb állami kitüntetést.

Mivel a díjátadón nem lehetett ott, pénteken még nem vehette kézbe a díjjal járó aranyozott szobrocskát, de ez nem rontotta el az örömét.

– Azt gondolom, nem kell sokáig várnom rá, hogy a polcomra tehessem. Mert abban biztos vagyok, hogy elhozzák nekem – mondta az ország Marikája.

A művésznő évtizedek óta Vas megyében, Velemben él. Néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila és a Nemzet Színésze, egyben az egyik legjobb barátja, Cserhalmi György látogatta meg a nagybeteg színésznőt.

– Végtelenül örültem a váratlan látogatásnak – mondta a művésznő. – Nem számítottam rá, hogy betoppannak hozzám. Jót beszélgettünk, még fényképek is készültek. Természetesen szó esett a színházról is. Jó volt velük!

Törőcsik Mari 2008 októberéig szinte naponta színpadon volt. Egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, a szíve pedig megállt, kómába esett. Az orvosok napokig küzdöttek az életéért. Marika csodával határos módon felépült, tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért, és a 2009-es Filmszemle megnyitóján már személyesen mondhatta el: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!”.

A pénteken kapott harmadik Kossuth-díj is jelzi, hogy ennek egy egész nemzet örül.

Kapcsolódó jegyzetünk itt olvasható.