Áldás és átok is lehet az ismert szülő. Galambos Lajcsi gyermekeinek manapság inkább az utóbbi volt, ezért a zenész jobbnak látta, ha eldobják a nevüket.
Noha ártatlannak vallja magát, Galambos Lajos mérhetetlen lelkiismeret-furdalást érez az elmúlt évek történései miatt, mert szeretteinek is viselniük kell azt a bélyeget, amelyet a gáz- és villanylopás vádja sütött rá. Mint ismert, a gyanú szerint a népszerű trombitás öt év alatt több tízmillió forintnyi kárt okozott a közműszolgáltatóknak, a Budaörsi Járási Ügyészség ezért 2015 szeptemberében előzetes börtönbüntetés letöltésére kötelezte a zenészt, aki 125 napot ült a rácsok mögött, a családjától és a külvilágtól elzárva. Noha azóta többször is bíróság elé került a zenész szövevényes ügye, Lajcsi ez idáig nem tudta bizonyítani az igazát, és a körülötte kialakult botrány sötét árnyékot vet feleségére és három gyermekére is.
A trombitás ennek akart véget vetni azzal, hogy megkérte két fiát, Lajost és Istvánt, valamint lányát, Boglárkát, változtassa meg a családnevét. Ők azonban nem teljesítették a bajba került zenész kérését, nem hajlandók megtagadni apjukat.
– Amikor megszülettek a gyerekeim, gondoltam arra, hogy ne a Galambost, hanem az eredeti családnevünket, a Grószt vigyék tovább azért, hogy az ismertségem miatt még véletlenül se érje őket semmiféle megkülönböztetés. Akár pozitív, akár negatív értelemben – mondta el lapunknak a lopással megvádolt zenész.
Kiállás
– Nem szerettem volna, ha később előnyük vagy hátrányuk származik abból, hogy az én gyermekeim. Ne Galambos Lajcsi miatt szeressék vagy gyűlöljék őket, hanem saját maguknak köszönhető sikereik vagy adott esetben hibáik miatt. Az emberekből áradó őszinte szereet és érdeklődés azonban meggyőzött arról, hogy Galambosként éljenek – teszi hozzá Lajcsi, aki ekkor még nem sejtette, hogy évekkel később már „jogosan” fél a megkülönböztetéstől.
– A meghurcoltatásomat követően szó szerint kérleltem őket, hogy hagyják el a Galambos családnevet, mert épp elég nekem igazságtalanul bűnhődnöm, a gyerekeim ne szenvedjenek!
Sosem felejtem el azt a pillanatot, amikor azt mondtam Lalának, Boginak és Istvánkának: gyerekek, lehet, egyszerűbb lenne az életetek a Galambos bélyeg nélkül. Erre azt felelték: apa, ne viccelj, úgy már nem is mi lennénk! Így végül újból ennyiben maradt a névváltoztatás, habár be kell vallanom, a szívem mélyén rosszulesett volna, ha lemondanak a családnevünkről, amit remélem, hogy minél hamarabb tisztára tudok mosni.
