Gálvölgyi kiosztotta a köztévét

Húsz éve már, hogy elhunyt hazánk egyik emblematikus képernyőse, Takács Marika. A különleges szépségű bemondónő neve egyet jelentett egykor a tévézéssel. Ő volt az, aki felkonferálta a nézőknek a műsorokat és a filmeket. Marika pillanatok alatt belopta magát a tévézők szívébe, az évek alatt pedig szinte már családtagként emlegették, annyiszor szerepelt a Magyar Televízióban. 

A bemondónőt gyilkos kór támadta meg, hiába harcolt a mellrák ellen. Lánya, Kazimir Annamária róla készítette 2006-ban a diplomamunkáját, amelynek egy részletét most megosztotta az interne­ten, így emlékezve édesanyjára. A Bors felhívta Annamáriát:

– Fontos, hogy emlékezzünk, emlékeztetni szerettem volna az embe­reket édesanyámra, és arra, milyen csodálatos ember volt. Köszönöm az érdeklődést, de azon kívül, hogy feltettem a videót, nem nyilatkoznék, mert szeretném, ha ez csak édesanyámról szólna – mondta el lapunknak a bemondónő lánya. 

[ia_social_301015]

Marika példás családi életet élt, pályatársai örömmel gondolnak rá, és emlékeznek vissza a közös élményekre. Egykori munkaadója, a királyi tévé jog­utódja azonban nem tart megemlékezést a kerek évforduló ellenére sem.

A Bors megkérdezte az MTVA sajtóosztályát, megemlékez­nek-e Takács Marika halálának évfordulójáról? Ezt válaszolták: 

„Takács Marika a közmédia legendás bemondója volt, kollégáink megemlékeznek róla. Külön emlékműsort a közmédia azonban most nem tervezett a halálának évfordulójára.”

Gálvölgyi János több mint tíz éven keresztül vezette vele a kívánságműsort. 

– Bizalmas barátságban voltunk egymással, és sok magánbeszélgetésem volt Marival. Csupa jó és szép emlékem van róla. Csodálatos ember volt. Kevesen tudják, de a legfőbb vágya az volt, hogy primadonna lehessen, de valahogy a televízió bekebelezte az éle­tét. Az, hogy miért volt enynyire szeretetreméltó Marika, és miért imádták az emberek, holott csak a tévében látták, és nem is ismerték igazán, nem tudni. Egy családtag volt ő a képernyőn keresztül. Jöttek utána is kiváló szakemberek, de olyan, mint Ta­kács Marika, egy sem volt – emlékezett vissza Gálvölgyi János, aki nemes egyszerűséggel disznóságnak tartja, hogy az MTVA nem képes megemlékezni a tévés legendákról.

– A „kitűnő, ragyogó” hírműsoraik mellett talán megérdemelne egy emlékműsort az az ember, aki, ha nem lett volna, a mai napig sem kapcsolnák be a tévét az emberek. Pláne a köztévét. Disznóság, és felháborítónak tartom, hogy nem emlékeznek meg róla. De nemcsak róla, ha­nem az élőkről sem be­szélnek. Szerintem azt sem tudják már, ki volt. Bele kell, tö­rődni, ez az élet rendje. Az emberek elfelejtik a legendákat – kesergett a mû­vész. 

Vitray Tamás szintén örömmel, jó érzéssel em­lékezik vissza Marikára, akinek a lánya, Annamária az ő osztá­lyába járt a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 

–  Más területen dolgoztunk, de egy imádnivaló édes pofa volt a képernyőn és a magán­életben is – mondta Vitray Tamás.

A világhálón a Takács Marikáról szóló videókra több tízezren kattintanak. Ez is jelzi, hogy a kollégákon kívül a nézők sem feledik hajdani kedvencük emlékét.