Koncz Zsuzsa és Kovács Kati sosem szerette igazán egymást

Vihart kavart a Bors hétfői cikke, amelyben arról írtunk, Kovács Kati a száján sem ejti ki Koncz Zsuzsa nevét, aki szerinte a karrierjében is többször keresztbe tehetett neki. Zalatnay Cini, a három beat-lány harmadik tagja szerint pedig az akkor teljhatalmú lemezkiadó vezetőinek Zsuzsa volt a kedvence, kitűnő zeneszerzőket tettek mellé. Ezzel Szörényi Leventére célzott, aki már korábban jelezte: erről a témáról nem beszél. A Bors felhívta Bródy Jánost, Szörényi szerzőtársát, aki szintén elzárkózott a nyilatkozattól, akárcsak Csepregi Éva, aki a lemezkiadó vezetőjével, Erdős Péterrel szerelmi viszonyba is keveredett.

Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíróként mindkét énekesnő pályáját követte.

– Úgy hírlik, ők sosem szerették egymást – mondta a Borsnak Jávorszky, s hozzátette: ennek több oka is lehetett. – Más rendszer volt, más eredők mentén dőlt el minden, mivel a popzenei életben is minden intézményből egyetlen volt, nem volt alternatíva. Nem az volt, mint ma, hogy több kiadó, több koncertszervező, több rádiós és televíziós csatorna is létezik a piacon. Nyilván ma is sokszor emberi tényezők mentén dőlnek el a dolgok, csak nem kizárólagosan, hiszen nincs monopolhelyzetben lévő kiadó, vagy televízió. Az egydimenziósság nagyon könnyen meg tudott akasztani pályákat, ha valaki valakivel nem volt jóban. Azt azért lehetett tudni, hogy Erdős Péter, a Hungaroton vezetője, a korszak popcézára – ahogy nevezték – Koncz Zsuzsát favorizálta. Márpedig, ha ez így volt, az azt is jelentette, hogy ez más énekesnőket hátrányosan érinthetett.

Elértük Karda Beát és Aradszky Lászlót is, de ők sem nyilatkoztak. Azt elárulták, Zsuzsa családi kapcsolatain keresztül is előnyökhöz juthatott.

– Zsuzsa férje Boldizsár Miklós volt (az ő műve alapján született az István, a király című rockopera), akinek az apja jó pártkapcsolatokkal rendelkezett. Ez is sokat jelenthetett. A Zalatnay–Kovács–Koncz hármasból sokak szerint szakmailag Zsuzsa volt a leggyengébb, tudatosságban azonban mindenkit felülmúlt. Később pedig a képességeihez mérten tökélyre fejlesztette az éneklést – mondta a névtelenséget kérő forrásunk.

– Tény: Koncz Zsuzsa egy ikonikus énekesnő, aki egy generációt testesített meg. Művelt, nyelveket beszélő, aki intellektus kisugárzásával megemelte az egész műfajt. Kovács Kati vérbeli és alapvetően ösztönös énekesnő volt, elképesztő zenei és technikai tudással, magabiztossággal, de pályája során sokféle, egymással nehezen összeegyeztethető stílusban énekelt. Sosem volt olyan tudatos, mint Koncz Zsuzsa. Ő tudta, mit akar, merre haladjon, és miként hozhatja ki magából a legtöbbet – mondta Jávorszky.

Persze, a dolgok itt sem feketék-fehérek. Koncz Zsuzsát elég különös volna a múlt rendszer kegyeltjének mondani, közismert, hogy Jelbeszéd című lemezét lesöpörték a raktár polcairól. Ugyanakkor Kovács Katiról sem mondható el, hogy elzárták volna előle a legjobb zenészeket, együtteseket, művészeket: fellépett a Neotontól kezd­ve a Tolcsvay trión át az Omegáig szinte mindenkivel, Szabó Gábor világhírű dzsesszgitáros oldalán épp úgy feltűnt, mint a Hofi–Koós duó mellett. Sőt 1978-ban a tizedik nagylemezét Szörényi Levente és Adamis Anna készítette: a sors fintora, hogy ezt, akár Koncz Zsuzsáét, szintén leszedette a polcokról a hanglemezkiadó vállalat…

Ebből az tűnik ki, a két legenda között több volna az azonosság, mint az ellentét. Talán ezért is okozott ekkora döbbenetet a Bors hétfői cikke, amelyből kiderült: ők ezt nem így gondolják, és úgy látszik, Kovács Kati évtizedek után sem képes megbocsátani Koncz Zsuzsának...

A két énekesnő továbbra is elérhetetlen.