Szánalmas nyugdíjjal alázzák Bergendyt

nyugdíj
PUBLIKÁLÁS: 2016. január 23. 13:00
Az idős zenész évi három-négy fellépéssel egészíti ki csekélyke öregségi ellátását. A Borsnak adott nagyinterjúból az is kiderül, miért csukták le az édesapját, s ő miért nem koncertezhetett a Szovjetunióban.
Huszti Zoltán

Mit tud a felmenőiről?


A család Franciaországból származik, a napóleoni háborúk előtt egy része észak felé, egy másik része Lengyelország felé vándorolt, majd onnan le a Vág völgyébe. Az előbbiek utódja között volt Jean Bergendius pap, aki Jean Sibelius mellett közreműködött a Finn Zeneakadémia létrehozásában.

Az apám ágán még kutyabőrös kisnemes is akadt. A mamám egy igazi Jász-Nagykun parasztlány volt, akit természetesen később kuláknak nyilvánítottak. Apámat kétszer is lecsukták. Először 1947-ben, talán a nemesi származása miatt, meg hogy őrmesterképzőbe járt és repülősként Horthy Istvánnal volt egy században. Szabadulása után rizstermesztésbe kezdett. Ő volt az egyedüli, aki tudta, hogy az elárasztás után valamikor le kell engedni a vizet. A vízleengedés miatt megint lecsukták. 1953-ban akkor engedték ki, amikor kiderült, hogy egyedül az ő földjén termett rizs.      

Hogyan jött az első kapcsolata a zenével?

Hetedikes voltam. Zongorára nem tellett, de egy felvidéki rokonunk hozott egy harmonikát. Emellett nyolcadikos koromban egy szőke lány miatt a szolnoki MÁV népi együttesében táncoltam. Aztán rájöttem, hogyha beállok száz táncos közé, akkor kevés az esélyem. Inkább a harmonikát vettem komolyan, majd beiratkoztam a szolnoki zeneiskolába, az öcsém oboázott, én klarinétoztam és később fagottoztam is. 1958-ban érettségiztem, de 1956-ban már a szolnoki szimfonikus zenekar zenészeivel fúvós ötösöket játszottam. Apám hozott szaxofonokat, és 1961-65 között az Állami Hangverseny zenekar összes szaxofon szólóját én fújtam, esténként pedig a Radio Luxemburgon jazz-t és rock and roll-t hallgattam, és beszálltam neves zenekarokba. 

Hol játszott először külföldön?

1961-ben Kelet-Berlinben a Holéczy big band-el. Szombaton léptünk fel és vasárnap át akartunk menni körülnézni Nyugat-Berlinben. Erre mi történt? Éjszaka felhúzták a falat. Később a Bergendy zenekar Németország mindkét oldalán nagyon népszerű lett. 1989. szeptember 10-én Sopronban volt egy nagy fesztivál, amin mi játszottunk. Nyüzsögtek a kelet-németek. És mi történt? Másnap lebontották a határt.    

Mikor alakult a Bergendy együttes? 

1962-ben. Az érettségi után felvettek a Műszaki  Egyetemre. Több zenekarban játszottam, de volt egy saját is. Volt már Illés és Benkó, és lett a Bergendy. 

Péter, az öccse is a zenekarban volt.

Ő az első hét kiképzett közgazdász-matematikus egyike volt. 1965 őszén az első munkahelyén első feladatként azt kapta, hogy számítógépes programmal mérje fel Magyarország építőiparának 50 évre visszatekintve a helyzetét. Egy évig dolgozott rajta. A vállalat kapott száz millió forintot, a vezérigazgató tizet, a helyettese egyet, a főosztályvezető félmilliót, az osztályvezető százezret, az öcsém fizetését pedig 1230 forintról felemelték 1280-ra. Azóta „csak”zenész. 

Ki volt a legzseniálisabb zenész, akivel játszott?

Latzin Norbert. 1958-ban ismertem meg. Tizenhárom éves volt, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába járt. Néha beszállt mellénk zenélni. A fellépések után nem mentünk rögtön haza, és egyszer csak ilyentájban érkezett. Azt mondta, moziban volt, megnézte a Cherbourgi esernyőket. Ez egy zenés francia film, amiben az első kockától az utolsóig énekelnek. Leült a zongorához és első hallás után lejátszotta az egészet. 1969-ben tudtam csak rábeszélni, hogy lépjen be hozzánk, addig külföldön zenélt. Az ő ötlete volt, hogy legyen a zenekarban egy igazi szóló énekhang. Demjént javasolta. Elmentünk, meghallgattuk és elhívtuk. Aztán, amikor az első lemezünk első dalát, a Jöjj vissza vándort nem tudta tisztán felénekelni a stúdióban, félrehívott és azt mondta: tévedtem, rúgd ki. Nem hallgattam rá és a legjobb barátok lettek. 

Koncerteztek keleten, nyugaton, felléptek jazz és dalfesztiválokon, de a Szovjetunióban nem. Miért?

Ismertek minket ott is, és hívtak is. Egyszer az Interkoncertből – ők közvetítették ki a zenekarokat külföldre – behívattak, hogy szombaton jön néhány szovjet elvtárs, meg akarnak minket élőben nézni, mielőtt kimennénk. Az a kérése, hogy ne próbáljunk velük barátkozni, esetleg nőket felhajtani, ne is menjünk oda hozzájuk és azt veszünk fel, amit akarunk. Mi bolondosra vettük a figurát, és bár láttuk a csoportjukat, nem mentünk oda hozzájuk. Másnap reggel hétkor magából kikelve hívott ugyanaz az interkoncertes ember, hogy azonnal menjünk be hozzá. Azt mondta, a szovjet elvtársak teljesen fel voltak háborodva, hogy ilyen bohóc ruhában ki merünk állni, és nagyon sérelmezték, hogy még szóba sem álltunk velük. 

Életút:

1930-as évek

1939. október 8-án született Szolnokon.

1950–1960-as évek

Az első színpadi fellépés néptáncosként. Megkapja az első hangszerét, egy harmonikát, majd a szolnoki szimfonikus zenekar tagja lesz. 1961-ben megalakul a Bergendy együttes. 1966-ban megnősül, két gyermeke születik.

1970–1980-as évek

A Bergendy végképp befut, számtalan lemezt adnak el, és az NDK-ban német nyelvű lemezük jelenik meg.

1980–1990-es évek

Az együttes szállítja a zenét a Süsü, a sárkány című kultikus bábfilmhez, és nagy népszerűséget hoz nekik az Én táncolnék veled című tévéműsor.

2000-es évek

Bergendy István megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét

Napjainkban

Évente három-négy koncerten kap szerepet, családja körében tölti mindennapjait. 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.