A díszbemutatón a főszereplő Ónodi Esztertől megtudtuk, az ő családjában nem hangzottak el olyan korokon átívelő bölcsességek, mint az Anyám és más futóbolondok a családban című filmben, amelynek a főszereplője. Ott ugyanis az idős Berta azt tanítja a lányának: „Jegyezd meg fiam, sütőpor nélkül nem lehet nekimenni egy háborúnak!”
– Ez szellemes megfogalmazás, ilyenre nem emlékszem az anyukámtól – neveti el magát Eszter, a fiatal és a középkorú Gardó Berta megformálója. Az ő és családja sorsát követi végig a film az 1900-as évektől 2000-ig.
A hősnő a szüleivel kislányként költözik Székelyhídról Magyarországra.
– Az én nagymamám a Felvidékről jött ugyanabban az időben, úgy találta meg a nagypapám. A háború után varrással kereste a kenyerét, míg Berta kalapos volt, de ugyanolyan kispolgári életet éltek a hetvenes évek elején, mint a filmben látható pár.
A négygenerációs történetet közel tíz éven át forgatták. A premieren mutatták be egymásnak Ónodi Esztert és az őt, illetve a 94 éves Bertát megformáló színésznőt, Danuta Szaflarskát, aki ma már 101 éves. Mindenki azt hitte, most találkoznak először. – Pedig nem! – árulta el lapunknak Eszter. – Először húsz éve, egy játékfilm, Az alkimista és a szűz forgatásán találkoztunk. Én emlékszem rá, ő rám nem. De neki nem kell tudnia, hogy valaha Magyarországon összefutott egy kislánnyal. Akkor voltam huszonkét éves.
A két nő közt nem csak korban óriási a különbség. Ahogy Eszter fogalmaz, Danuta pici, madárcsontú csodanő, míg ő magas, vörös hajú, zöld szemű.
– Ami közös bennünk, az a hangunk: én szinkronizálom Danutát – meséli Eszter, majd arról beszél, mennyire embert próbáló volt a forgatás. – A kerettörténet megvolt, amikor Gáspár Tiborral belekerültünk. Alig telt el három hét, és már forgattunk is. Egyfolytában előre menekültünk, vala-hogy mindig az volt a cél, hogy túléljük az adott forgatási napot. Észnél kellett lenni, nem volt lehetőségünk hibázni. Szerencsére profi volt a csapat, mindenki imádta a filmet.
Volt egy időszak, amikor Eszter párhuzamosan forgatta Fekete Ibolya moziját és az amerikai Houdini-filmet, Adrien Brodyval. Volt egy olyan nap, amikor egyszerre kellett volna két helyen lennie.
– Ez lehetetlen, mégis meg kellett oldani. Az amerikaiak nem vártak rám, ott is kellett lennem, és Bulgáriában is. Ezt úgy oldottuk meg, hogy reggel hétre mentem Houdinit forgatni, este hétig. Akkor értem jött egy mikrobusz, amely hajnali háromra levitt Szófiába. Ott becsekkoltam egy fura szállodába. De legalább ágyam volt! Tizenegyig aludtam, egy órakor már kamera előtt álltam Bulgáriában. Arra gondoltam, ha ezen túl leszek, már minden rendben lesz. Közben vigasztaltam magam, milyen szerencse, hogy ilyen nyúzottan nem a hamvas lányt kell játszanom, hanem a hatvanas Bertát! – vonja meg a vállát mosolyogva.
