Új tehetségeket keres a Neoton díjazott atyja

– Különféle korszakai voltak az életemnek: természetesen büszke vagyok a neotonos korszakra, akárcsak arra, amikor a Warner Music kiadóval piacvezető hanglemezcég voltunk Magyarországon, de büszke vagyok a mostani cégemmel elért eredményeinkre – vetett gyors számvetést a zeneiparban eltöltött elmúlt ötven évéről Pásztor László, akinek olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Santa Maria, vagy a 220 felett.

– Nincs kedvenc dalom, nem nagyon tudnék ki­emelni egyetlen örökzöldet sem. Az olyan lenne, mintha azt kellene megmondanom, hogy két lányom közül melyiket szeretem jobban, vagy a két unokám közül melyik a kedvesebb. Nincs ilyen – szögezte le az életműdíjjal kitüntetett zenész, aki bármennyire is büszke a Neotonnal elért sikereire, tíz évvel ezelőtt végleg kiszállt a bandából.

– Amikor az utolsó nagykoncertünket adtuk a Puskán Stadionban, pont abban a hónapban töltöttem be a hatvanat. Akkor döntöttem úgy, hogy nem lépek többé színpadra, nem akarok turnézni, kielégít az a munka, amit végzek most is a Magneotonnál – árulta el visszavonulásának okát Pásztor, aki a zeneipartól egyáltalán nem távolodott el, mostanában fiatal művészek szerződtetésével és kiadványainak segítésével foglalatoskodik.

A Bors munkatársa telefonon érte el Csepregi Évát, aki álta­lunk is gratulált egykori zenésztársának.

– Óriási dolog és megtiszteltés, hogy ilyen szép díjjal jutalmazták Lacit, rengeteg sláger- ötlet és siker tapad a nevéhez. Számomra ezek közül talán a 220 felett hangszerelése olyan, hogy amikor született, nem is volt olyan meglepő, mint amennyire most divatos lett.