Novák Angélának hiányzott a tükör a dzsungelben - interjú

Mit gondol, miért ön esett ki legelsőként?

Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy én voltam a legkevésbé ismert a csapatban. Szerintem csak ez lehetett az oka. Remélem, hogy ez most megváltozott és a műsornak köszönhetően most már sokkal többen ismernek és talán meg is kedveltek.

Közrejátszhatott-e ebben a nemátalakító műtét?

Igen, elképzelhető, hogy ez is befolyásolhatta a nézők döntését, de nem szeretném kizárólag ennek tulajdonítani a dolgot. Azért ez nem egy hétköznapi dolog, teljesen érthető, ha ez megosztja az embereket. Nagyon hálás vagyok a csatornának, hogy bevállalta ezt a velem járó "kockázatot". Örülök, hogy a szereplésemnek köszönhetően szélesebb körhöz is eljutott, hogy létezik olyan, hogy valaki nemátalakító műtéten esik át. Remélem, hogy ezáltal elfogadóbbak is lesznek az emberek most, hogy megismerhettek egy kicsit.

Volt ebből kellemetlensége a táborban?

Nem volt kellemetlenségem, elképesztően jófej társaság volt a miénk ebből a szempontból is. Egyszer spontánul szóba került egy Zsófival és Sylvivel való beszélgetéskor, aztán kiveséztük a többiekkel, hogyan és mi volt. Nagyon kedvesek voltak, semmi negatív dolog nem ért ezzel és mással kapcsolatban sem.

Semmilyen megjegyzést nem kaptam. A témát inkább én hoztam fel egy spontán beszélgetés alkalmával, ők pedig kedvesen érdeklődtek. Ez engem egyáltalán nem zavar vagy zavart, sőt, nagyon jól esett az érdeklődésük.

Lehet, hogy a nézők nem láthatták, de talán én voltam az egyetlen, aki rendszeresen kamerák előtt öltözött a Táborban. Egyáltalán nem vagyok szégyenlős típus, engem nem zavartak a kamerák. 

A spártai életmódnak köszönhetően mennyit fogyott?

Nem tudom pontosan, de a ruháimon érzem, hogy valamennyi lement. Főleg a kritikusabb részeknél érzem ezt, hogy fogytam valamennyit. 

Köztudottan a kedvenc használati tárgya a tükör, a dzsungelbe ezt azonban nem vihette magával. Mennyire hiányzott?

Nagyon! Szerintem semmi nincs ami annyira hiányzott, mint a tükör. Hogy nem tudom a hajamat megigazítani, hogy nem tudom megnézni hogy is festek. Ez engem nagyon zavart. Ezen kívül a korrektorom hiányát éreztem még. Tegnap megláttam, hogy milyen karikás a szemem. Nem volt jó látni és belegondolni, hogy napokig így láthattak a nézők. De nincs ezzel baj, számítottam erre.

Érezte-e bármikor, hogy önként feladná a műsort?

Nem, soha. Nagyon jól éreztem magam. Érdekes, mert a napokban volt egy holtpontom és azt éreztem, hogy lehet, itt a vége, elfáradtam kicsit. Úgy látszik jók voltak a megérzéseim.

Mit próbált volna még ki szívesen?

Maradt bennem egy kis hiányérzet, hiszen nem voltam bátorságpróbán így valójában nem tudtam meg, hogy milyen úgy igazán feszegetni a határaimat. Jó lett volna megtudni, hogy felül tudok-e kerekedni a fóbiáimon, az undoron, a félelmeken. Ez sajnos nem derült ki, de már talán soha nem is fog. Én igazi városi lány vagyok. Nem szeretném pótolni ezt az adrenalinsokkot!