A hírek szerint Vilmos hercegék ismét babát várnak. A polgári születésű Katalin úgy simult be a királyi családba, mint ahogyan a nemes selyem követi a test vonalait, ám mindeközben sikerült megtartania az egyéniségét. Az új jövevény tovább növelheti a hercegi pár népszerűségét, amiből az egész királyi család profitálhat, Vilmost pedig idő előtt koronához segítheti.
A brit trónöröklési sorrend negyedik helyére csöppenhet be Vilmos herceg és Katalin hercegnő 2015 tavaszára várt második gyermeke. Aligha lesz valaha is király, és vélhetően sokkal kevesebb rivaldafényben lesz része, mint bátyjának, aki Vilmos várható megkoronázása után trónörökössé lép majd elő. Bár sosem lehet tudni: a Windsor-ház történetében előfordult már, hogy a trón második számú várományosának fejére helyezték a birodalmi koronát. De haladjunk sorjában…
Aranyifjú a trónon
V. György király (1865–1936) az első világháború idejére jellemző németellenes érzések miatt úgy döntött, hogy a brit királyi család nevét Szász-Coburg-Gotháról a család kedvenc rezidenciája után Windsorra változtatja. A lépést szinte kikényszerítette, hogy 1917 márciusában a németek éppen a királyi család addigi nevével összecsengő, Gotha G. IV. elnevezésű repülőgéppel kezdték el bombázni Londont. A névcserével egyidejűleg a brit királyi család tagjai lemondtak minden nemesi címükről, amely a német birodalomhoz kötötte őket.
V. György 44 évig élt boldog házasságban feleségével, Mária Viktóriával, 1894 és 1905 között hat gyermekük született. Közülük a papa halála (1936. január 20.) után annak rendje és módja szerint VIII. Eduárd néven a legidősebb fia került trónra, ám mindössze néhány hónapra. A mindaddig példátlan botrányt kavaró történet ismert: az ifjú király egy elvált amerikai asszonyba szeretett bele, és inkább a szerelmet, mintsem a koronát választotta. Érdekesség, hogy az igen vonzó megjelenésű Eduárd már korábban is léha, nőcsábász életet élt, mintha csak egy aranyifjú lett volna az előkelő társaságból.
Vilmos beelőzhet
Lemondása után öccsének – tehát V. György másodszülött fiának –, Albertnek engedte át a trónt, aki „másodhegedűsből” előrelépve VI. György néven 1936. december 10-én kezdte meg uralkodását. 1922-ben még York hercegeként vezette oltár elé az akkor 22 esztendős Elisabeth Bowes-Lyont, a későbbi, nagy népszerűségnek örvendő Erzsébet anyakirálynét.
Két lányuk született, közülük az idősebb, II. Erzsébet néven 1953-tól a mai napig a brit birodalom királynője. Ha abból indulunk ki, hogy édesanyja, Erzsébet anyakirályné 102 évig élt, akkor akár még egy évtizedig is a trónon maradhat a királynő, és a lehet-séges forgatókönyvek egyike szerint nem elsőszülött fiá-nak, Károlynak, hanem az őt az öröklési sorrendben követő első unokájának, Vilmosnak adja majd át a trónt.
A hamarosan kétgyermekes családapává érett Vilmost a természete és az elfogadottsága egyaránt alkalmassá teszi az uralkodásra, ám népszerűségét óriási mértékben növelte házassága. Kate Middletonnak (aki ma már Cambridge hercegnője) amúgy az egész Windsor-ház igen sokat köszönhet.
Ahogyan annak idején Diana, úgy most Vilmos üde felesége is új színfoltot hozott a már-már fényét vesztő uralkodói házba. És ahogyan korábban éppen egy polgári származású nő (igaz, ott az elvált státusz volt a fő bűn) hozta lehetetlen helyzetbe VII. Eduárdot, úgy most éppen a polgári származású Kate óriási kedveltsége segítheti akár édesapja előtt trónra Vilmost.
Különösképpen igaz mindez, ha az immár egyesztendős György Alexander Lajos mellé megérkezik majd az új baba. Károly és Diana házassága maga volt a hűvös boldogtalanság. Katalin és Vilmos szerelme átsüt a királyi protokollon, s manapság a királyi család és az isten-adta nép egyaránt abban bízik, hogy ez így marad. Ha nem is az idők végezetéig, de Vilmos (király) öregkoráig mindenképpen.
