Életében nem volt olyan csúcsformában Liptai Claudia, mint most. Nem csak lefogyott, de tetőtől talpig át is alakult, mintha megtalálta volna az örök fiatalságot nyújtó bájitalt.
Liptai Claudiának annak idején szinte védjegye volt kicsit torzonborz vörös frizurája és rubensi alkata. Gömbölyded formái miatt nemhogy támadták, inkább imádták a férfiak, mint ahogyan démoni rőt fürtjei is csak fokozták az erősebbik nem iránta táplált vágyait.
A színésznő azonban nem volt kibékülve azzal, amit a tükörben lát, és kőkemény fogyókúrával az idén végre elérte az álomsúlyt, egyidejűleg pedig levetkőzte a „dögös vörös” imidzsét is, medúzaként tekergő rakoncátlan tincseit rövidebbre vágatta és szőkére festette. Claudia azt mondja, bárhogy is változott a külseje az évek alatt, ő mindig harmóniában élt önmagával.
Összeállításunk legrégebbi fotója a Szomszédok idejéből, talán 1993-ból való. – Ábel Anitával szoktuk emlegetni, hogy a világ legösszenőttebb szemöldökei a mieink voltak abban az időben. Meglátva egy régi képet ma már sokkoló tud lenni, de akkor abban a bőrömben én jól éreztem magam. Nem gondolkodtam azon, hogy milyen lenne rövid szőkének vagy másnak lenni.
A férfiak mindig szexinek találták, de ha most megnézik az elmúlt évtizedekben készült képeket, a legutóbbira böknek rá: „Most a legjobb! Bomba nő!” Vajon ő tudja a titkát, miért? – Erre egyszerűen nem lehet egy konkrét választ adni, mert hiszem, hogy jelenlegi kinézetem annak köszönhető, hogy most mindenkori legjobb formámat futom az életem minden területén. Lehet, hogy az ember ennyi idős korára tudja csak meg, hogy mi tesz neki jót és mi nem.
Leginkább azt hiszem, hogy a bennem lévő harmónia és kiegyensúlyozottság az, aminek köszönhetem. Hosszú évek korán kelése után most már több mint egy éve ki tudom aludni magam, ami az egyik legfontosabb szépségelixír. Csodás barátaim vannak, egyenesen szerelmes vagyok a kislányomba, és a munkáim is megtisztelően szép feladatok. Első regényem, Az Álomnő pedig sikeresebb, mint amiről álmodni mertem volna valaha. Ez az összetett boldogság engem fogyaszt.
A nők sosem elégedettek a küllemükkel, de Claudia elárulta, ő nem változtatna magán. – Én most így, ahogyan vagyok, lefújnám magam lakkal, hogy így maradjak – nevet. – Persze nekem is vannak jobb és rosszabb reggeleim, de most azt hiszem, ki merem mondani, hogy elégedett vagyok a külsőmmel. A régebbi korszakomból nem külső, hanem egy belső jegyet hoznék vissza. Fiatalabban az ember kevésbé felelősségteljesen élhet. Régebben sokkal több mindent mertem megtenni anélkül, hogy féltem volna a következményektől. Határozottan bátrabb voltam.
S hogy van-e olyan férfi, akinek a kedvéért hajlandó lenne újra fölszedni néhány kilót? – Voltam sokkal teltebb is, mint most, de ez egyáltalán nem befolyásolta a megítélésemet a férfiak szemében. Én vagyok a bizonyíték arra, hogy ez nem kilók, hanem összhang kérdése. A kinézeted egy festmény, amit te festesz önmagadról. Ha rossz a kedved, az egyszerűen látszik, mint ahogyan az is, ha árad belőled az élet. Akkor százkilósan is te leszel az Álomnő!
