Kötelező AI-oktatás az iskolákban – nyakunkon az új világ

Nemrég egy furcsa beszélgetésnek voltam résztvevője a konyhaasztalnál egy békésen rotyogó paradicsomleves mellett. A tizenegy éves fiam a laptop fölé hajolva dolgozott a házi feladaton, majd egyszer csak felnézett, és azt mondta:

Az ember ilyenkor egy pillanatra megáll: hirtelen rájön: a gyereke már egy olyan világban nő fel, ahol a mesterséges intelligencia teljesen természetes dolog. És miközben mi, szülők még tanuljuk ezt a világot, a gyerek iskolája már készül arra, hogy tananyag legyen belőle. Na, ez aztán a paradicsomleves. Betűtésztával. 

A jövő itt van és sose lesz vége 

Magyarországon a mesterséges intelligencia oktatásának bevezetése már elindult. Egy kormányhatározat szerint legkésőbb 2026 végéig minden köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézményben meg kell jelennie az AI-val kapcsolatos tananyagnak. 

A program már pilot szakaszban van:

• 60 iskola vett részt a kezdeti tesztelésben,
• a tanárok képzését is elindították,
• a KRÉTA rendszerben pedig már elérhető egy bevezető AI-tananyag, amely az alapfogalmaktól egészen a promptírásig vezeti be a diákokat a technológiába. 

A cél nem az, hogy a gyerekek programozók legyenek. Inkább az, hogy értsék, hogyan működik a technológia, amit nap mint nap használnak. (Tekinolódzsa ugyebár) 

A gyerekek egyébként már régen ott vannak

A legtöbb diák számára az AI valójában nem újdonság, hanem egy hétköznapi fiók, ahonnan ők bármikor kivehetnek némi infót, ha szükségük van rá. Egy országos felmérés szerint a középiskolások 84 százaléka úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia fontos lesz a jövő munkahelyein, és sokan már most is használják tanuláshoz. Sőt: kutatások azt mutatják, hogy a gyerekek többsége már sokszor próbált AI-t házi feladatnál vagy információkeresésnél. Vagyis az iskola valójában nem egy új eszközt vezet be – inkább megpróbál lépést tartani azzal, ami már megtörtént.

A szülői dilemmák

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szülők ne lennének bizonytalanok. Sokan attól tartanak, hogy ha a gyerekek túl könnyen kapnak válaszokat, akkor kevesebbet gondolkodnak majd önállóan. Mások inkább attól félnek, hogy az iskola egyszerűen nincs felkészülve erre az egészre és a folyamat talán egy kicsit gyors. 

És ott van egy harmadik kérdés is: vajon az AI segíti vagy helyettesíti a tanulást? Illetve melyikkel okoz nagyobb kárt? Egy egyetemi kísérlet például arra jutott, hogy ha a diákok korlátlanul használhatnak mesterséges intelligenciát, akkor könnyen előfordulhat, hogy a valódi megértés háttérbe szorul. Ez az a pont, ahol az oktatásnak nagyon tudatosnak kell lennie. Hiszen nem az a kérdés, hogy használják-e a csemeték a világ legokosabb közös fejét. Használják, ez világos. Sokkal inkább az a kérdés, ki tanítja meg őket jól használni.

Ha az iskola csak tiltja, akkor a gyerekek otthon fogják használni – ellenőrzés és iránymutatás nélkül. Ha viszont megtanítja a működését, a korlátait és a veszélyeit, akkor a technológia nem kerül a gondolkodás helyére, hanem egy praktikus eszközzé válik.

Mi, szülők is tanulunk

Szülőként talán ez az egész történet legfurcsább része. Ritkán fordul elő, hogy a gyerekeink olyan világba nőnek bele, amelyről mi még csak most tanulunk. Minden bizonnyal néhány év múlva a gyerekek már mindennapi módon és természetes magabiztossággal használják majd az AI-t tanulásra, problémamegoldásra, alkotásra. Mi pedig közben próbáljuk majd utolérni őket. Mert ha a mesterséges intelligencia valóban a jövő egyik meghatározó eszköze lesz, akkor a legfontosabb kérdés nem is az, hogy mennyit tudnak majd a gyerekeink az AI-ról, hanem, hogy mennyire tudnak majd nélküle is gondolkodni.

Mit tehetünk mi, boomer szülők?

A mesterséges intelligencia körüli vita sokszor úgy hangzik, mintha valami távoli, bonyolult technológiai kérdésről beszélnénk. Pedig valójában ugyanarról szól, mint minden más tanulási téma, ami a gyerekeinket napjában érinti: hogyan tanulnak gondolkodni.

Egyre több pedagógus mondja, hogy az AI nem feltétlenül ellenség. Ha jól használják, akár segíthet is: magyarázatot adhat egy bonyolult feladatra, segíthet egy fogalmazás vázlatának megírásában, vagy új nézőpontokat mutathat egy témához. A gond inkább akkor kezdődik, amikor a gyerek már nem kérdez, csak simán bemásolja a – sokszor hibás – válaszokat. 

Emlékszem, amikor nálunk ez szóba került, azon a bizonyos konyhai beszélgetésen, megkértem a fiam, hogy engedjen egy kicsit az AI barátjához és máris nagyon komoly kérdést intéztem hozzá: Mitől lesz finom a paradicsomleves?

Hogy mit válaszolt, nem árulom el, aki nem tudja, úgyis utána jár.