Miért maradnak otthon egyre tovább a fiatalok?

Az elmúlt két évtizedben jelentősen, csaknem egyharmadával nőtt azoknak az aránya, akik továbbra is a szüleikkel laknak. Mi szülők sejtettük, hogy jófejek vagyunk, na de hogy ennyire?

A „mamahotel-jelenség” egyik fő oka a lakhatási és megélhetési költségek folyamatos emelkedése.

A KSH adatai szerint egy Magyarországon élő fiatal átlagosan 27 éves, amikor elköltözik otthonról. A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható ez a tendencia. Jellemzően a férfiak később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.

Az Institute for Fiscal Studies (IFS) kutatása szerint az Egyesült Királyságban a 25-34 évesek körében 2006-ban még csak 13 százalék élt a szüleivel, míg 2024-re ez az arány 18 százalékra nőtt. A férfiak körében még magasabb az arány: 23 százalékuk maradt otthon, míg a nőknél ez az érték 15 százalék. A tendencia a COVID-járvány idején csúcsosodott ki, amikor a brit fiatalok ötöde még mindig a szülői házban élt.

Az adatok azt is mutatják, hogy az önálló élet késlekedésével a fiatalok egyre később házasodnak és alapítanak családot. Az otthon maradás ugyanakkor pénzügyi szempontból előnyös lehet: a szüleikkel élő fiatalok ezekben az években jelentős összeget is megspórolhatnak. Természetesen ez azokra jellemző elsősorban, akik stabil jövedelemmel rendelkeznek.

A 2022-es magyar Eurofund kutatás szerint a 25-34 éves, már dolgozó magyar fiatalok 29 százaléka még mindig a szüleivel él. Az európai trendek alapján ez a középmezőnyben helyezkedik el: míg Svédországban és Finnországban mindössze 2 százalék marad otthon ebben a korosztályban, addig Horvátországban ez az arány 65 százalék, Görögországban 57 százalék, Portugáliában pedig 52 százalék.

A K&H ifjúsági index felmérése szerint a magyar fiatalok 63 százaléka (19-29 évesek) már önálló háztartásban él, ugyanakkor 27 százalékuk továbbra is a szüleivel marad. Közülük 24 százalék úgy érzi, hogy mielőbb önálló életet kell kezdenie, míg 61 százalék nem sieti el a költözést. A 26-29 éves korosztály körében 31 százalék egyáltalán nem tartja fontosnak az önállósodást, míg a fiatalabb, 19-25 évesek esetében ez az arány csupán 11 százalék.

Mamahotel: negyvenévesen is otthon?

Nem egységes az európai gyakorlat: míg egyes országokban a fiatalok inkább szerényebb körülmények között is, de önálló életet választanak, máshol a kényelem fontosabb, mint az önállóság. 2023-ban például egy olasz nő pert nyert két, már 40 és 42 éves fia ellen, akik nem voltak hajlandók elhagyni a mamahotelt – számolt be róla a Qubit. A déli és kelet-európai országokban általános jelenség, hogy a fiatal felnőttek sokáig otthon élnek, bár ennek többféle oka lehet. Egyesek számára ez egy kényelmi döntés, másoknak viszont a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a különköltözést.

A probléma akkor válik igazán élessé, amikor egy felnőtt gyerek úgy él a szülei otthonában, hogy sem a lakhatási, sem a megélhetési költségekhez nem járul hozzá – mintha még mindig gimnazista lenne. Ugyanakkor sokak számára ez nem szándékos döntés, hanem kényszer: a magas albérletárak és a munkalehetőségek hiánya miatt egyszerűen nincs lehetőségük az önállósodásra, vagy a háztartás fenntartásának kisegítésére.

Észak-Európában ezzel szemben a fiatalok már 18-20 éves korukban elköltöznek otthonról, és akár szerényebb anyagi körülmények között is inkább önálló életet élnek, minthogy a szülői házban maradjanak.

A mamahotel-jelenség hátterében tehát egyértelműen a gazdasági körülmények állnak: a bérleti díjak és ingatlanárak növekedése megnehezíti a fiatalok számára az önálló élet megkezdését. Ugyanakkor sokan pénzügyi tudatosságból is maradnak otthon, hogy megtakarításokat gyűjtsenek. A kérdés már csak az, hogy ez a tendencia hosszú távon is velünk marad-e, vagy idővel ismét csökkenni fog az otthon élő fiatal felnőttek aránya.

Ti mit tippeltek?

Mama Fotel