A karantén elmúltával, a tétlen időszakban megjelent zsírpárnák nem távoztak automatikusan. Maradtak. Az étkezést a házi koszt jelentette jobb esetben, amit ha ráadásul a nagyi készített, akkor volt benne mindenféle földi jó, porcukorral aprólékosan behintve. És azok a kilók, először persze csak dekák, jöttek, szépen sorban. A mozgás is csökkent, nem volt rohanás az oviba, az irodába, a pékhez, fodrászhoz, hanem maximum a kertig, vagy a kis közértig jutottunk. Oda is csak hetente egyszer.
A bezártság a gyerekeket is megfosztotta a számukra nélkülözhetetlen tértől, ahol lehet futni, játszani, sétálni, és elmaradtak nagyrészt a tornaórák is. Talán ezért is jelent meg Vakmacska hasonló témájú cikke alatt sok komment arra vonatkozóan, hogy bizony nem csak a szülők, de a gyerekek is híztak ezidő alatt. Az ott felmerült kérdésekre kerestük a választ Ihász Katalin dietetikus segítségével:
Van-e olyan hogy hízásra hajlamos gyerek vagy ez csak elrontott étkezési szokásokat jelent? Ha van, akkor milyen jelekből, mérésekből és mikortól lehet tudni, mire érdemes figyelni?
Ihász Katalin: Van olyan, hogy valaki hízékonyabb, de inkább az étkezési szokások miatt hízik intenzívebben a gyerek. Dietetikusként egy egyórás beszélgetésből általában ki szoktam deríteni, mi az az étkezési hiba, ami a hízást okozhatja. De ha nincs meg az ok, semmi különöset nem eszik, mégis hízik, akkor én mindig azt tanácsolom, hogy forduljanak endokrinológushoz, aki vérképet néz.
Van, amikor már nagyobb a gyermek, és a szülő úgy tudja, egészségesen táplálkozik, a beszélgetés során pedig kiderül, hogy a gyermek az iskolában nem eszi meg az ebédet, mert nem ízlik neki, vagy a zsebpénzéből édességet vesz a büfében és azt eszi meg.
Gyerek esetében mikor beszélünk túlsúlyról?
Ihász Katalin: Gyermekeknél a növekedési ugrásoknál megfigyelhető egy kis túlsúly, amely a növekedés után eloszlik a testen, náluk nehezebb tehát megállapítani a valódi túlsúlyt.
Ha túlsúlyos a gyermek, mit tehetünk szülőként az egészsége érdekében?
Ihász Katalin: A nassolást kell szabályozni. Ezt nem azt jelenti, hogy a gyermek soha nem ehet csokit, hanem azt jelenti, figyeljünk arra, hogy a gyermek ne egyen túlzott mennyiségű nassolnivalót, édességet, chipset. Érdemes ezekből házi készítésűt adni a gyermeknek. Az elhízás mindig a nasin múlik!
Mikor van szükség diétára?
Ihász Katalin: Gyermeket soha nem fogyókúráztatunk! Náluk nem az a cél, hogy lefogyasszuk őket, hanem hogy ne hízzanak tovább.
Amit még tehetünk, az a mozgás: jó lenne, ha nem csak a számítógép előtt ülnének, hanem minden nap mozognának, bicikliznének, úsznának – meg kell találni azt a mozgásformát, amit szívesen végeznek.
Egy gyermeknek soha ne mondjuk azt, hogy „azért menj biciklizni, hogy lemenjen a pocakod” – helyette azt kellene elérni, hogy a gyerek szívesen végezze az adott testmozgást. Az egészséges táplálkozást egyébként nekünk, szülőknek kell megtanítani a gyermekünknek.
A mozgás szeretete is "ragadós". Érdemes lehet együtt tornázni, túrázni, bicajozni, hogy ha esetleg el is puhultunk a karantén alatt, a szeptemberi iskolakezdésre mindenki fittebb lehessen. Az idei beach body picit késik, a vénasszonyok nyarának idejére lesz kész!
Anide
Nem a gének felelősek az elhízásért!
Sok gyerek egyáltalán nem fogyaszt vizet, a szülők pedig gyakran édességgel jutalmazzák a gyerekeket, miközben a mozgásra, az egészséges táplálkozásra a szükségesnél lényegesen kevesebb figyelem jut. A gyermekkori elhízás megelőzhető, és ebben az orvosok is tudnak segítséget nyújtani. A témában dr. Tobisch Borbála gyermek-endokrinológus szakorvossal beszélgettünk.
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
