Többet nem viszem a gyerekeket sehova!

• Menjünk ki a Margitszigetre!
• Nincs kedvem.
• Nekem is muszáj menni?
• Én még nem is reggeliztem.
• Vigyünk sárgarépát a lovaknak!
• Ha a lovakhoz megyünk én itthon maradok!
• Én focizni akarok.
• Ezt a táskát is visszük?
• Én elviszem Epercsokit (kedvenc plüsse, 3 arasz nagyságú)!
• Mit vegyek fel?
• Hol a bérleted?
• Nálad van a bérlet?

Egy órás készülődés után végre útra készen állunk: anya és 4 gyerek. (7-14 évesek) A Sziget 20-25 percre van a lakástól villamossal. A gyerekeken sort és póló, a fő focistán strandpapucs. – Majd mezítláb focizok. A másik fő focistán térdzokni, és bokáig érő edzőcipő. Kissé komikus. -Most mi a baj? Focizni akarok!

• Mikor érünk oda?
• Passzold a labdát! (Körút)
• Minek kell nekem is menni?
• Unatkozom!
• Ott vagyunk már?
• Én nem akarom vinni a labdát!
• Ne rohanj előre!
• Mikor megyünk haza?
• Meddig maradunk?
• Ott vagyunk már?
• Minek kell kimenni? Nekem nincs kedvem!

Lesétálunk a Vadasparkba, ahol sárgarépát adunk a póniknak.

• Anyúúúú! D. nem jött be!
• Én nem adok a lovaknak répát, S. kedvencei.
• (mikor elfogy a kilónyi répa) Én is kérek, még nem is adtam a lovaknak egyet sem.
• Mikor megyünk haza?
• Mikor focizunk már?
• Menjünk a játszótérreeeee!
• Ugye most már hazamegyünk!

Mivel a nagyrétet épp locsolják, keresnék egy focizásra alkalmas füves területet, de ahhoz egy 5 percet maximum sétálni kell.

• Lesz ott kapu?
• Mikor érünk oda?
• Ott vagyunk már?
• Ha nincs kapu nem is lehet focizni.
• Mikor megyünk haza?
• Unatkozom.
• Menjünk már haza!
• Itt nem is lehet sehol focizni, mert nincs kapu.

Végre, 5 perc alatt ott vagyunk. Van fű, árnyék, ahol pont úgy nőttek a fák, hogy kinevezhető 2-2 kapunak. Míg a fiúk fociznak, én elmegyek a kislánnyal a közeli játszótérre. Oda látok a fiúkra.

• Nem fognak elveszni?
• Fociznak még?
• Levehetem a szandált?
• Forró! (kapkodja a lábát a kavicson, ami napon van)
• Gyereeee!
• Nézd!
• Lökjéééél!
• Nem vesztek el? (mármint a focizós tesók)

Egyszer csak kifőve, leizzadva megjelenik az egyik focista: - Szomjas vagyok! Kiiszik egy fél üveg vizet, visz a tesóknak is, de ők megunták már a focit. Ivás után birtokba veszik a játszóteret. Alapvetően figyelmesek a többi gyerekkel, de egymással cseppet sem.

• Most éééén jövööööök!
• Naaaa, ne előzzél be!
• Levehetem a cipőmet?
• Jujj, de forró!
• Kérek vizet! (ezt kb. 2000x hallottam, pedig mellettem a padon volt kirakva a víz, tőlem 10 lépésre pedig volt a kút)
• Melegem van!
• Elmehetek oda?
• Nézzél!

Már legalább másfél órája játszottak a játszótéren, mikor…

• Mikor megyünk haza?
• Éhes vagyok!
• Hoztál enni?
• Vegyünk fagyit!
• Unatkozom!
• Mikor indulunk?
• Melegem van!
• Éhes vagyok!
• Kérek enni!

Elindulunk kéz- és arcmosás után, ami valljuk meg, ebben a hőségben jólesik.

• Minek kellett megmosakodni?
• Anyuuuu! D. a fejére öntötte a vizet! (és elázott a pólója a hasáig)
• Hogy fogunk így villamosra szállni?
• Éhes vagyok!
• Vegyünk fagyit!
• Mikor érünk haza?
• Ha oda megyünk a szökőkúthoz én itt hagylak titeket!
• Ott vagyunk már?
• Nézzük meg a szökőkutat!

A villamoson lerogynak. Ha azt hittem, kifáradtak a 3 órányi rohangászásban, tévedtem. Folyamatosan piszkálódnak egymással. A végére már én szégyellem magam. Megfogadom, hogy soha többé nem viszem őket sehova.

• Anyu, holnap is jövünk?
• Ne ide, menjünk a Gellért hegyre!
• Menjünk a ceruzás játszótérre!
• Az unalmas, menjünk inkább csúszdázni!

És hol van még a nyári szünet vége?

nagycsaládos