Túltettem már magam a szoptatós dolgon, ez van, és nem ettől függ a szeretetem. Máshogyan is meg tudom neki adni, sőt! Keseregtem, de már nem! Rengeteg pozitív hozzászólást kaptam, köszönöm!
Köszönöm, hogy meg tudjuk mutatni egymásnak, hogy igen is együttérzők tudunk lenni.
Én sajnos egy olyan ember vagyok, aki hajlamos az önvádlásra, önmarcangolásra. Igen, ha nincs problémám, sokszor csinálok.
De elég volt! Azt hiszem, egy kicsit átestem a lónak arra a bizonyos másik oldalára.
Bánkódtam a szoptatás miatt, aztán jött a többi. Szar anya vagyok, mert nem úgy csinálom, mint más? Nem!
Kitaláltam egy anyát a fejemben, egy tökéletes anyát, és olyan akartam lenni. De ez nem megy, és igazából már látom, nem is kell, hogy menjen.
Vannak dolgok, amik mellett kitartok, vagy ki szeretnék, akkor is, ha nehéz lesz. Vannak, amiket együtt alakítunk majd ki.
Annyira meg akartam magamnak felelni, hogy közben elfelejtettem jól érezni magam. Meg akartam felelni annak, amit innen-onnan összeszedtem, milyen egy tökéletes anya.
Nem!
Az én gyerekemnek én vagyok a tökéletes anya!
Csodálatos gyermekem van! Én pedig csodálatos anyja vagyok és leszek!
Egy mosoly gombóc az egész gyerek. Mindenki azt kérdezi, mindig ilyen jó kedvű-e. Barátságos, cuki... csodálatos!!!
Akkor miért csinálnék bármit rosszul?
Neki én leszek a legfontosabb, nekem pedig ő! Mindenki úgy csinálja, ahogy tudja, akarja. Mindenki jó anya, elég jó a saját gyermekének.
E.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.