Mától indul a 39. terhességi hét. Várhatóan már csak hat napunk van egy testben a kisbabámmal. Egyelőre még elképzelni sem tudom, hogy kevesebb, mint egy hét múlva nem lesz rajtam ez a hatalmas pocak... Helyette végre a kezeimben tarthatom majd a fiam.
Továbbra is hihetetlen gyorsasággal telnek a napok, és érdekes módon sokkal több energiám van, mint vártam, hogy lesz mostanra. Valószínűleg az ébredő tavasz és a jó idő is sokat hozzátesz ehhez, illetve tele vagyok „utolsó” programokkal. Utolsó elintéznivalók, utolsó napok a munkában, utolsó fodrász, utolsó kozmetikus, utolsó találkozások mindenkivel, utolsó mozi, vacsora kettesben... Kicsit olyan belső késztetéssel kapok hozzá mindenhez, mintha valaminek a „végét” várnám, pedig sokkal inkább valami kezdete érkezik. Viszont tudom, hogy akkor leszek képes nyugalomban és teljes mértékben a fiamra koncentráltan itthon tölteni a következő néhány hetet, ha előtte mindent rendben elintézek és kipipálok a teendőlistámról.
Esténként rendszerint hulla fáradtan esem ágyba, viszont ennek pozitív hozadéka, hogy még mindig nagyon jól alszom. Érdekes módon a legtöbb kérdést most ezzel kapcsolatban kapom: „Tudsz még aludni?” Én sem gondoltam volna, de tudok, egy mosdólátogatás beiktatásával – mely után általában 10-20 perc intenzív mozgásba kezd a fiam – végigalszom az éjszakát. Ha igaz a jóslat, miszerint már ilyenkor kialakul a babák éjszakai alvásrendje, akkor ez így köszönöm szépen, jó is lesz nekünk...
Már két-három naponta járunk ctg-re, ami rendszerint ugyanazt az eredményt hozza: felkészülten, étkezés után, hatalmas aktivitással a pocakomban megérkezünk a kórházba, aztán ahogy az érzékelő tappancsok megérintik a hasamat, a mozgolódás teljesen megszűnik, a fiam átkapcsol szobor üzemmódba. Próbálkozunk helyváltoztatással, zenehallgatással, simogatással, csokoládéval, de a görbénk, melynek az Alpok hegyvonulatait kellene mintáznia, sajnos továbbra is inkább vasúti síneket idéz. A ctg vizsgálatokon kívül viszont hatalmas mozgások vannak a hasamban, pedig elvileg most jönne a „már kevesebb helye van, ezért kevesebb a rugdosás” időszak, de úgy látszik, a fiam nem olvassa a magzat fejlődése hétről hétre alkalmazás leírásait. Alig várom, hogy néhány nap múlva végre a szememmel is láthassam a pici lábak és kezecskék kapálózásait!
A mai ultrahangon már nem ijesztgettek becsült súlyadatokkal, valószínűleg a múlt heti gigantikus szám bemondásánál láthatta rajtam a szonográfus, hogy felesleges ezzel stresszelnie, ha nem szeretné, hogy pont az ő székében érjen utol a spontán szülés. Így most inkább azt mondta, már annyira alul van a feje, hogy nem tud közeli becslést sem mondani, úgyhogy ebben is maradtunk. Az orvosom továbbra is nyugtat: örüljek, hogy nem lesz túl pici a babám, és higgyem el, elég erősek a karjai, így neki teljesen mindegy, hogy 3 vagy 4 kilós újszülöttet emel-e majd ki a hasamból. Azt már csak hazaérkezve vettem észre, hogy a mai ultrahang ambuláns lapjára felkerült egy mondat, miszerint a magzatvíz az átlagos mennyiségnél kissé több, ez nem tudom, pontosan mit jelenthet, de részben megmagyarázza a hatalmas pocakomat, ha az óriásbébi mellett még a magzatvíz is sok.
Ma kaptam egy üzenetet a védőnőnktől a munkaszüneti napokon ügyeletet ellátó gyermekorvosi rendelők pontos elérhetőségeivel. Hihetetlenül figyelmes, ugyanis a szülésem utáni napon állami ünnep, majd később hétvége lesz, ő pedig csak hétfőn érkezik hozzánk, így gondolt arra, hogy ha valami fennakadás lenne itthon az első egy-két napban, tudjam, hova fordulhatok. Itt szeretném megjegyezni, remélem, a fiam majd értékeli, hogy ilyen jó fejek voltunk és gondoskodtunk még arról is, hogy minden születésnapi bulija után munkaszüneti nap legyen országunkban...
Végre végeztem az összes babaruha és textil kiegészítő kimosásával és vasalásával. Ha tudtam volna, hogy ennyire megterhelő munka lesz az 56-os méretű, hihetetlenül picike, itt-ott patentos ruhácskák vasalása, biztosan hamarabbra időzítem ezt a feladatot. És ráadásul esetünkben még a fider-fodrokat is megspóroltuk, de még így is sikerült jól megégetnem a vasalóval a kézfejem a 73. rugdalózónál. Remélem, legalább valamelyest begyógyul a seb, mire megszületik a baba. A szerzett égési sérüléssel most már kettőre emelkedett a terhességi panaszaim száma, ugyanis egyre erőteljesebb haskeményedéseim vannak. Naponta többször, akár teljesen nyugalmi pozícióban is képes befeszülni a méhem. Ilyenkor nagyon ijesztő formákat vesz fel az egész hasam, kívülről is rossz nézni, gondolom, belülről sem lehet kellemes ahogy ráfeszül a méhem a kisfiamra. Viszont legalább már nem kell sokáig kibírnia ezeket a megpróbáltatások odabent...
Ez volt a 23. és egyben utolsó naplóbejegyzésem itt, ha egyszer, évek múlva visszaolvasod majd ezeket a feljegyzéseket, láthatod, hogy milyen izgatottan, néha türelmetlenül, esetenként bizonytalanul tapogatózva, de legfőképp hatalmas szeretettel és odafigyeléssel vártunk Rád.
Most pedig új feladatok, új nehézségek és új örömök elébe nézünk. Egyelőre ezer kérdőjel van bennem, de mégis alig várom, hogy igazi család legyünk mi hárman.
Zea
Egyszerre váltottam ki a vetéléscseppet és a terhesvitamint
Genetikai teszten derült ki a baba neme
Megrendeltük a császármetszést
20. hét: Nem lesz kész a házunk a terhesség végére
21. hét: Fekete foltokat láttak a babám fején az ultrahangon
22. hét: Várandósan sem mondok le a mozgásról
23. hét: Álmodozó halak vagy faltörő kos legyen a babám?
24. hét: A babavárás még nagyobb lehúzás, mint az esküvőszervezés
25. hét: Igazam lett: baj van a cukrommal
26. hét: Számolom a szénhidrátokat
27. hét: A terhesség legrettegettebb kérdése
28. hét: Beszippantott a kismamadivat
29. hét: Hetekkel a szülés előtt kell orvost váltanom?
30. hét: Nem bírtam ellenállni a kürtős kalácsnak. Megszívtam...
31. hét: Két órát vártunk az orvosra a magánrendelésen
32. hét: Bepánikoltam a talpmasszázson
33. hét: Ez legyen az első dolog, amit megveszel terhesen
34. hét: Nem lesz gipszpocakom és babamérlegem sem!
35. hét: Babaváró bulival leptek meg
36. hét: Ötszáz kilométerre utaztam 35 hetes terhesen
37. hét: Unom a terhességet, legyen már vége!
38. hét: Két héttel a szülés előtt meglepetés az ultrahangon
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
