Lombikra készülve spontán terhes lettem, de elment a baba

Én aznap kijelentettem mély elkeseredés közepette, hogy tudom, érzem, hogy nekem természetes úton lesz babám. A kiírt vizsgálatokat szép sorban elvégeztük. HIV, hepatitis, toxoplazma, vérvétel vérvétel hátán. Január első napjaira minden megvolt, a doktor hívását terveztük már. De januárban nem jött meg a menstruációm. Tizenegy nap késés után csináltam tesztet, hiszen elég elképzelhetetlen volt, hogy kétcsíkos lesz. De az volt. A második ultrahangon, kb. 5-6 hetesen már kalapált a két milliméteres kis embrió szívcsöve. Boldogság, hitetlenség, és be kell valljam, egy csöpp ijedelem is volt bennünk. Tünetek alig voltak, hasfájás, mellfeszülés, puffadás, gyomorégés, mind szépen haladt. Egy csodás hétvége után, a nyolcadik héten elkezdtem barnán folyni,ami eltartott a következő ultrahangos vizsgálatig, ami már a kilencedik hét volt. Éreztem hogy baj van, de annyira akartam hinni, hogy sikerül! A doki nem látott életjelenséget, alig nőtt a pici, másnapra kiírtak műszeres befejezésre, mert nem tudtam elvetélni.

Azóta nem találom a helyem, depresszió gyötör. De tudom, hogy anya akarok lenni, ez a kilenc hét megerősített, hogy család leszünk egyszer. Nem adom fel! Közben egy csodának köszönhetően átkerültem hamar egy másik meddőségi központba. Az ottani orvos mindkettőnknek vitamint és további vizsgálatot írt ki. Május tizedikén megyünk vissza a remélhetőleg feljavult sperma- és petesejt-állománnyal. Ennek alapján dönti el, hogy érdemes-e még otthon próbálkozni, vagy belevágunk az inszeminációba. Ő lombikot nem javasolt egyelőre.

D.

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?