Közismert tény, hogy a komplikációktól mentes hüvelyi szülés jobb az anyának és az újszülöttnek is, de sajnos ez nem mindig lehetséges. A császármetszések aránya folyamatosan nő, a legfrissebb hírek szerint Magyarországon az arány 39 százalék, és a világ egyes területein még ennél is magasabb: Kínában, Olaszországban és Latin-Amerikában 40-45 százalék. Annak ellenére, hogy ilyen sok anyát és gyermeket érint a dolog, még mindig meglepően keveset foglalkoznak az emberek a császármetszések következményeivel. Gyakran a szülésfelkészítő tanfolyamokon is csak érintőlegesen említik a témát, mintha az egy ritka, egy elkerülendő szörnyűség, vagy tabu lenne. Az egyik hiba, amit sokan elkövetnek, az az, hogy egy kalap alá veszik a császármetszés különböző típusait, pedig sem a felépülés, sem az anya, sem a gyermek szempontjából nem mindegy, hogy maga a császármetszés volt a szülés megindítása, vagy a császármetszés akkor következett be, amikor a magzat már jelezte, hogy készen áll a megszületésre.
A kutatás, aminek eredménye a Journal of American Medical Associates (Amerikai Egészségügyis Munkatársak Folyóirata) decemberi számában jelent meg, az eddigi leghosszabb és legnagyobb volt a császármetszés területén. Tizenöt éven át tartották számon Skóciában azoknak a gyerekeknek a betegségeit, akik a császármetszés valamilyen formájával születtek: vagy programcsászárral, vagy sürgősségi császárral. A kutatás résztvevői mindannyian elsőszülött gyerekek voltak. Amint az várható volt, a császárral született gyerekek nagyobb eséllyel lettek asztmások, és szorultak kórházi ellátásra, mint a hüvelyi szüléssel világra jött társaik. Ezt már régóta azzal magyarázzák, hogy a hüvelyen át született babák anyjuk hüvelybaktériumainak köszönhetően jobb immunrendszerrel látnak neki az életnek.
De vajon mi magyarázhatja, hogy a sürgősségi császármetszéssel világra hozott gyerekek egészségesebbek voltak, mint a programcsászáros kortársaik?
35 százalékkal kevesebb volt például az esélyük az 1-es típusú cukorbetegségre, amely egyébként minden császáros újszülöttet gyakrabban érint.
„Amikor nem várunk arra, hogy a szülés magától beinduljon, nem adunk esélyt egy csomó fontos fiziológiai változásnak, és a szülésre való felkészülésnek, pedig ezek a terhesség végét jelentenék a magzatnak.”
Nyilatkozta Carol Sakala, a Szülés Kapcsolat nevű szervezet igazgatója a New York Times újságnak.
A New York Times-nak nyilatkozó szakértők azt is részletezték, hogy az egyik létfontosságú folyamat a sok közül, ami a szülés spontán beindulásakor történik, hogy a magzat tüdejéből távozik a folyadék. Egy másik, hogy az anya stresszhormon és oxitocin vérszintje megnő, így egyben a gyermeké is. Ez a magzati szervek vérellátását javítja, felkészíti őt arra, hogy a világra jöjjön, éber legyen, és azonnal szopni tudjon. A csak megkezdett, de be nem fejezett szülés is valószínűleg kapcsolatba hozza a babát a számára fontos anyai baktériumokkal a szülőcsatornából. Azok a magzatok, akiket váratlanul ér a császármetszés, minderről lemaradnak.
Úgy tűnik, hogy a hüvelyi szülés megpróbáltatásai nagyon fontosak a babáknak, akkor is, ha műtéti beavatkozással születnek meg a végén. Ez jó hír mindazoknak a sürgősségi császárral szült anyáknak, akik úgy érzik, hogy „hiába” próbálkoztak és szenvedtek. A csecsemő megszülésének folyamata több évezredes evolúció eredménye, és nem mindegy, melyik pillanatában lépünk közbe, mert minden lépésnek biológiai oka van.
Másutt
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.