Vegyen be orvosi ajánlásra hagymát!

A könyv nem növények felsorolásával indít, hanem először azt igyekszik tisztába tenni, mik is az antibiotikumok, mire jók, és hogyan hatnak - a szerzők nyilván tapasztalták, mekkora a tájékozatlanság a témában. Kezdi az antibiotikumok felfedezésének rövid (tényleg) történetével, általános hatásmechanizmusának leírásával, folytatja az antibiotikumok (bármilyenek, tehát gyógyszertári, kapszulás-vénás-folyadékos formátumúak is) hatóanyagainak és csoportosításának ismertetésével, az antibiotikumok használatának előnyeivel és kockázataival folytatva, megfejelve ezt egy olyan résszel, amely a leggyakoribb kórokozó baktériumtörzseket mutatja be. Mindez az "Elmélet" nevű alfejezetben, hogy ezután a "Gyakorlat" nevű részben először az antibiotikus hatással rendelkező növényeket ismertesse (kakukktojásként jelen van a grapefruit-magkivonat és a nem épp növényi eredetű ezüstkolloid meg propolisz is), majd a "leggyakoribb betegségek és problémák" felsorolásakor utaljon egyenként a már korábban ismertetett növények alkalmazhatóságára.

Bár antibiotikumokat leginkább bakteriális eredetű fertőzésekre használunk eredményesen (vírusok ellen amúgy sem hatásosak), a könyvecske pár oldalt azért szentelt a gombás fertőzések elleni küzdelemnek is, mivel néhány gyógynövény, a mesterségesen előállított antibiotikumokkal ellentétben gombaellenes hatással is bír, tehát javasol szert szájpenész, láb-és genitális gombafertőzés, pelenkakiütés ellen is.

Az antibiotikum-kúra után a könyv "bélszanálást" is javasol, főleg ha valóban erős hatású, tehát gyógyszerben magunkhoz vett antibiotikumot használunk, itt főleg olyan növények, termények szerepelnek, amelyek a kiválasztást serkentik, vagy megköthetnek méreganyagokat. Ezek után az immunrendszer erősítését javasolja a szerző a természetes bélflóra helyreállításával, amit növényi olajok, friss zöld növények vagy zöldturmixok, leveles saláták, gyümölcsök gyakoribb fogyasztásával támogathatunk, erősen "mértékkel" fogyasztva (adott esetben száműzve) a finomított cukrokat, fehér liszteket, készételeket, élvezeti cikkeket - meglepetésemre a leírás alapján a húst és az állati zsírokat sem kedvelheti a szerző, mert ezeket is ide sorolta, a fehér liszt, a cukor, a nikotin, a kávé mellé. Az kevésbé lepett meg, hogy a bőséges folyadékbevitelt (nem, nem sör...) és a rostdús táplálkozást is ajánlja, ahogy az inulintartalmú növények fogyasztását is.

A könyv röviden összefoglalja azt is, milyen hatóanyagok csokra található egy egyszerű kamillában, édesgyökérben, fahéjban, vagy a címben emlegetett hagymában. Egyszerre lehetnek jelen nyákanyagok, illóolajok, flavonoidok, keserűanyagok és alkaloidok - a gyógyszeripar külön-külön is képes ezeket hasznosítani. Meglepetésemre alapvetően "mérgezőnek" titulát növények is szerepelnek a listában, amelyek használatát csak már részben feldolgozott gyógyhatású készítmény formájában, esetleg szigorúan külsőleg alkalmazva ajánlják.

Külön értékeltem, hogy az antalvalis kiszólásoktól egyébként teljesen mentes könyv felhívja a figyelmet arra is, az antibiotikum-túlfogyasztás könnyen vezethet a rezisztens baktériumok kialakulásához (a témáról itt is érdemes olvasni ). Az Elmélet rész tulajdonképpen tankönyvként használható - bár mindenkinek megtanítanának legalább ennyit valahol hetedik-nyolcadik osztály táján, akkor kevésbé tapasztalnám, hogy a hülyeség mostanában még a baktériumoknál is jobban terjed és szaporodik. Ehhez képest tulajdonképpen bónusz az, amit jól összeszedve az antibiotikus hatású növényekről olvashatunk és használhatunk a berlini természetgyógyász könyvében.

Aruna M. Siewert: Növényi antibiotikumok (A természet titkos fegyverei), Central könyvek, 2800 Ft

Vakmacska