Jött a vizit, jöttek be sorjában a magas rangú, deresedő halántékú orvosok, s velük együtt a medikusok is. A főorvossal egyből felvettük a szemkontaktust, elsőre hozzám is jött oda. Bár még sosem találkoztunk, barátságosan megfogta a kezem, mélyen a szemembe nézett és úgy köszöntött. A szívemig hatolt a kedvessége, akkor úgy éreztem, kicsit engedhetek a tartásomból, jó kezekben vagyok. Az orvosom ekkor közölte a főorvossal: abortusz. A főorvos arca egy pillanat alatt megváltozott és ellökte a kezemet. Mi több, megvető pillantásával azonnal porig alázott. Pedig én nem olyan abortuszon voltam, arra sosem lennék képes! Legszívesebben üvöltöttem volna utána, de inkább csendben elfordultam. A férjem kezét-lábát törte, hogy minél hamarabb hazajuttasson…
Gyógyulok. Ennek már lassan három éve. Nem sokra rá megfogant kisfiunk, aki egészségesen született meg két éve. Felesleges fájdalom volt, kihagytam volna. De tanultam belőle.
Csepi
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.