Vajúdni otthon kell, a kórházban csak szülni lehet Angliában

PUBLIKÁLÁS: 2013. november 18. 14:00

Egyre több magyar fiatal vállal babát Angliában, mint ahogyan mi is a párommal, és sokan közülük olvassák a Bezzeganyát is, így gondoltam, beszámolok arról, amit én tapasztaltam. A fő alapelv ebben az országban a természetesség, mindig erre próbálnak törekedni, így nincs sok vizsgálat, papírmunka, sőt, ha a helyzet nem indokolja, akkor nőgyógyászati vizsgálat sincs, így minden, a terhesgondozás és maga a szülés is ennek jegyében zajlik. Terhesgondozás Amikor a kismama megcsinálja otthon a tesztet, és az pozitív, fel kell keresni a háziorvost. Ő megkérdezi az utolsó menzesz első napját, és ehhez viszonyítva kiszámítja a szülés várható időpontját. Nem vizsgál, nem tesztel csak bemondásra elhiszi. Egyedül azt kérdezi, hogy szeretnéd-e megtartani, vagy sem. Nem tudom, mi történik nemleges válasz esetén (gondolom beutal abortuszra vagy ilyesmi...), mert én igennel feleltem, és ez után nem kérdezett semmit, csak bevitte a gépbe az adataimat, és elbúcsúzott. Ezek után a számított 8-10 hét között kapsz egy levelet az illetékes kórháztól, amelyben tájékoztat az első ultrahang (a számított 12.hét), és az első védőnői találkozás időpontjáról (az ultrahang után) és helyéről. A Kingston Hospitalban a szülészeti osztályon van egy kis automata, ahol 3 fontért vehetsz jegyet, és akkor kapsz egy nyomtatott képet az ultrahangról. Ezen az időponton, ha szükséges, módosítják a szülés várható időpontját, megvizsgálják, hogy fennáll-e fejlődési rendellenesség és a szokásos dolgokat. Ha ez megvan, akkor ezután körül-belül három-négy hetente elmész a védőnőhöz, általános állapotfelmérésre. Ilyenkor minden alkalommal van vizeletvizsgálat és vérnyomásmérés. Egyszer vért is vesznek, nekem vastablettát írt fel, amit még a szülés utáni második hónapig szednem kellett. A 20. héten megint van egy ultrahang, amikor ellenőrzik a magzat fejlődését, ilyenkor lehet megtudni a nemét és megint lehet képet vásárolni. Ha a terhesség 'normális', akkor nincs is több ultrahang. Innentől kezdve a természetre van bízva a kicsi, mert a vér- és a vizeletvizsgálaton kívül még két fajta vizsgálat van: amikor a védőnő kézzel kitapogatja a magzatot, és megméri a méhed hosszát, valamint a szívultrahang. E három utóbbit viszont továbbra is minden alkalommal.

Bezzeganya

A szerző cikkei

Még kétszer el kell menni a háziorvoshoz, beszámolni a terhesség menetéről (az én háziorvosomnak én magyaráztam, hogy hogyan szokta megtapogatni a védőnő a hasam, mert neki fogalma sem volt róla). A terheléses cukorvizsgálat nem automatikus, én külön kértem a túlsúlyom miatt. Délre kaptam időpontot, nem lehetett enni előtte, és akkor is csak egy fél literes energiaitalt kaptam, azt fél óra alatt kellett meginnom és egy óra múlva volt a vizsgálat. Nem volt magas a cukrom, így minden szépen ment tovább. A védőnői látogatások általában kellemesen telnek, nagyon odafigyelnek az ember lelkére is, mindig megkérdezik, hogy bánt-e valami, van-e kérdés, mennyire aggódsz stb. Lehet választani, hogy kórházban, szülőotthonban vagy otthon szeretnél szülni, de első babához (és komplikált terhességhez nyilvánvalóan) a kórházat ajánlják. Én magamtól is azt választottam volna, mert elég aggódós vagyok.

A kiírt nap előtti utolsó védőnőnél tett látogatáskor kapsz következő időpontot, akár a szülés várható napja utánra is, ha addig sincs baba, nem kell a kórházba menni, hanem ugyanúgy, mint előtte, a védőnőhöz. Velem ez történt, szépen el is mentem hozzá. Itt volt az első nőgyógyászati jellegű beavatkozás, az ún. membrane sweep (ennek valami olyasmi a célja, hogy a méhszájat tágítsa, vagy leválassza valamiről, nem vagyok benne biztos), amiről az a tapasztalatom, hogy ha nem hozzáértő csinálja, akkor kivételesen fájdalmas, de ettől remélik, hogy beindul a szülés. Ha néhány napon belül sem történik semmi, akkor kiírják az indítás időpontját, amikor már muszáj bemenni, és ha kell, császároznak is. Idáig nem jutottam el, mert megindult korábban, de már megvolt a tervezett indítás időpontja.

Szülés

Amikor elkezdődnek a fájások, be kell telefonálni a kórházba. Ott a nővér megkérdezi, hogy milyen gyakoriak a fájások, van-e valami panasz vagy szokatlan, ami aggaszt (ha első gyerek, akkor ez igen szokatlan esemény). A bevett gyakorlat szerint a vajúdás otthon történik, a kórházban már csak szülni lehet. Amíg nincsenek egyperces fájásaid, nem látnak szívesen, csak nyugtatgatnak és paracetamolt ajánlanak. Ezért ebben az országban nem szokatlan a parkolóban szülés sem. Akkor kezdenek komolyan venni, ha fájás közben már nem tudsz hozzájuk a telefonba beszélni. Akkor vegyél még egy fürdőt, komótosan készülj össze, és indulhatsz is. Minden telefonbeszélgetés végén elmondják, hogy hozd a kórházi táskát, de hagyd lent a kocsiban, mert lehet, hogy még haza kell menned. (Engem háromszor küldtek haza, másodjára ötperces fájásokkal, harmadjára elfolyt magzatvízzel és azzal az utasítással, hogy négyóránként hőmérőzzem magam a fertőzésveszély miatt.)

Az ügyeletes védőnő ctg-re rak, és időnként ellenőrzi a papírt. Ha végre úgy dönt, hogy van rá ok, akkor hívja az orvost, aki jóváhagyja a kórházi felvételt és beköti az infúziós tűt. Ha az ügyeleten átverekedted magad, és végre bekerültél egy szülőszobába, onnantól minden megváltozik. Onnantól kezdve sokkal kedvesebbek, nem akarnak folyton hazaküldeni, és a szülésedre is koncentrálhatsz. Lehet vízben szülni, lehet kérni edát, vagy nem kérni és van kéjgáz is. A terheskönyvedbe előre írhatsz szüléstervet, amit figyelembe vesznek, és ha teljesíthető, akkor teljesítik is. A császármetszést nagyon körültekintően végzik, kb. 20 szakember részvételével minden részletre odafigyelve. Szépen dolgoznak, nekem egy héten belül szinte nyomtalanul elmúlt a vágásnyom. A babát apa pelenkázhatja, és utána rögtön (még összevarrás előtt!) odahozzák, ha ezt írtad a tervedbe (skin-to-skin contact), ahogyan a függöny engedi, a vállgödrödbe rakják meztelenül, és együtt takarnak be vele. Végig ott lehet, amíg tart a műtét további része. Egy pillanatra sem választanak el titeket, nem viszik másik szobába, vagy ilyesmi, ahova te mész, oda meg ő is. A megfigyelőben azonnal szoptathatsz. Természetesen, ha ez a kívánságod, elviszik néhány órára, hogy tudj pihenni.

Lehet választani, hogy gyógyszer vagy injekció formában kapja a K-vitamint. Ha természetes szülésed volt, a megfigyelés után rögtön mehettek haza. Mi innen a lábadozóba kerültünk, majd egy két személyes, kényelmes kórterembe. Saját steril fürdőszoba, szinte kifogástalan szeparáció a szomszédtól és otthonos környezet jellemzi ezeket a szobákat. Az apa bármikor jöhet látogatni, mindenki más délután három és este hét között jöhet. Gyerekek nem jöhetnek be, kivéve az anya saját gyermekeit. A csecsemőt különböző szakemberek megvizsgálják (hallás-, mozgás-, szemvizsgálat, stb.), és ha mindent rendben találtak, másnap lehet hazamenni. Amilyen nehéz bekerülni,legalább 100x olyan nehéz kijutni, mert a rendszer túlterhelt, kevés az orvos és az ápoló, ezért egy recept megírása és kiváltása, valamint az instrukciók átadása rettentő hosszan tart. (Reggel nyolckor mondták, hogy mehetek haza, a zárójelentést és a gyógyszereket este hétkor kaptam a kezembe, azóta sajnos a gyerek is bekerült ugyanebbe a kórházba, a reggel 9 órai viziten mondta az orvos, hogy mehetünk, és délután fél háromkor léptünk ki az ajtón).

Mindent egybevetve tetszik a rendszer, mert nem aggódnak túl sokat, és végig tudtam, hogy szakértő, jó kezekben vagyok. Nehéz volt megemészteni az otthon vajúdást (négy napig tartott), de túléltem, és most, hogy tudom, hogy mi vár rám a kórházat illetően, legközelebb is ide fogok jönni, mert magát a szülést (és a komplikációkat, amiből jó sok volt nálam) profi módon és megnyugtató hozzáértéssel vezették le. A hiba ott van, hogy eléggé elnyűtt a személyzet, nagyon kevesen vannak rengeteg munkára. Ha ez az egy dolog megoldódna, Anglia nagy múltú egészségügye újra régi pompájában tündökölhetne, mert a szakemberek nagyon jók, csak lehetnének sokkal többen.