Miután az orvos megérkezett, minden nagyon felgyorsult.
4:15-kor léptünk be a műtőbe, és 4:47-kor megvolt a baba. Ebben benne volt az epidurál /spinális beadása, azok hatasanak megvárása, a férjem beöltöztetése, és a zene kiválasztása is. Ezt én magam tehettem.
A császármetszés, bár úgy tűnt, nagyon hamar ment, sokkal kellemetlenebb volt, mint az előző kettő. A hasamnál szerencsére semmi fájdalmat nem éreztem, de többször légszomjam volt, úgy éreztem, mintha egy elefánt ült volna a mellkasomra, egyszer fájt valami, amit nem tudtam leírni, hogy mi...
Mindezeket megbeszéltem a nagyon udvarias és vicces francia anesztes sráccal, aki mindenféle új drogokat rakott az infúziómba, oxigént az orromba, és úgy általában nagyon segítőkész volt.
A baba azonnal felsírt, amikor kivették, és sokáig sírdogált is. Egy csecsemőorvos várta, aki alaposan megvizsgálta az előzmények miatt.
Végül nekem lett igazam, és nem duci volt és átlag hosszúságú, mint a nagyobb testvére (ezt az orvos mondta hétfőn), hanem hosszú és sovány mint a kisebbik. 3350 gramm és 52 cm.
A petevezetékem elkötéséhez már két beleegyezést alá kellett írnom, egyet hónapokkal ezelőtt és egyet tegnap. A műtőbe betoláskor még egyszer rákérdeztek, majd akkor is, amikor már készen álltak a munkára, a méhem összevarrása után. Nagyon diplomatikusan és komolyan kérdezték, semmi lebeszélés, vagy rábeszélés, vagy vélemény-nyilvánítás. Egyszerűen megmondták, hogy ezt nekik muszáj még egyszer megkérdezniük, és legyek kedves megerősíteni, hogy ezt szeretném. Megerősítettem (és a férjem is), majd elintézték. Megkönnyebülést éreztem, semmi mást.
Folyt.köv.
Másutt
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.